[Production Year: 1965]: Ugorjunk vissza az õslakó amerikaiak megtizedelésének sötét idõszakába… Winnetou, a Mescalero apacsok fõnöke. Napoleon Charbonneau francia fényképész hozta Winnetounak, azt az ifjú indiánt, akit a Winnetouval küzdõ sápadt arcú ölt meg, és akitõl most õ is megsebesül. Szerencsére „vértestvére” megmenti és elviszi egy Paiute törzshöz, akik vendégül látják. Alig, hogy meggyógyul, mikor egy ifjú komancs megtámadja, és megpróbálja ellopni a lovát. Egy rövid küzdelmet követõen, a Mescalero szárnyai, alá veszi fiatal ellenfelét, és hamarosan mentorává és lelki vezetõvé válik. Hasonló szerepet vállal ezzel, mint amilyet korábban az õ pótapja, Öreg Medve vállalt vele. Öreg Medvét brutálisan, saját népe szeme láttára ölték meg.
Az amerikai westernklasszikusokat mind jól ismerjük: Volt egyszer egy vadnyugat, a Vad banda, A hét mesterlövész. Szűkítsük ezért most a kört Németországra, ahol mind a NDK, mind az NSZK filmgyártói ontották a vadnyugati filmeket: a nép zabálta, beleértve minket, magyarokat is. De van-e ennek bármi oka azon túl, hogy boldog-boldogtalan végignyargalt a gyerekkorában azon a korszakon, amikor apacs indián vagy gondtalan cowboy akart lenni? A germánok állítólag mindig is kalandvágyók voltak. Rögtön eszünkbe jut a világhírű Karl May, akinek termékeny életművét nagy szeretettel írták át a mozivászonra − a német westernek legjava az ő könyveiből készült. A préri iránti szerelme csillapíthatatlan volt, ennek ellenére sosem jutott el az általa oly nagyon szeretett vadnyugatra. Persze ez sosem jelentett számára akadályt: korabeli térképek, útleírások, néprajzi és nyelvészeti tanulmányok alapján szinte hiánytalanul megteremtette képzeletében a táj tökéletes másolatát.
A valaha élt egyik legsikeresebb író stílusát jól ismerjük: egyes szám első személyben mesélte el történeteit, mintha a saját élményeit írná le. Karl May igen szenvedélyes ember lehetett, regényeit és életpályáját tekintve egyértelműen látszik. Főhősei a klasszikus értelemben vett, nemes vadembert testesítették meg, akik cselekedeteinél fogva kikezdhetetlenek. Old Shatterhand, Old Firehand – ugye, milyen csodaszépen idézik a gyerekkort ezek a hangzatos nevek? Ugyanígy az indiánok, akik legtöbbször a gonosz fehér ember által elnyomott, ártatlan áldozatai. Winnetou, Incsu Csunna, Nso Csi – az örök igazság és jóság megtestesítői. De ne feledjük a kajovákat, utahokat, tonkavákat, navahókat, akik közt megbújik bölcs és igazságos és akasztani való indián is. Most egy picit együtt sóhajtunk: a fél gyermekkorunkat velük töltöttük! Karl May egy saját univerzumot hozott létre könyveivel, jellegzetes hőseivel és gonoszaival egy ízig-vérig valódi terepen álmodta meg meséit.
Lassú internet, illetve nagyobb videónál előfordulhat, hogy a videóra 
másodpercet (esetleg egy kicsivel többet) is várnod kell, indítás után!..
