Production Year: [1955]: Karinthy Ferenc azonos című regénye nyomán készült film 1944. december 24-én kezdődik a háború mocsarába ragadt országban. A középpontban a katonaszökevény Pintér Zoltán (Gábor Miklós) áll, akinek egyetlen célja, hogy valahogyan átvészelje a vérzivataros hónapokat Budapesten. Nem akar semmit, csak túlélni, nem fűtik olyasféle ambíciók, amilyenek a kommunista ellenálláshoz csatlakozó barátját, Gazsót hajtják. Ám amikor Jutka, a nyilas pribékek elől bujkáló zsidó lány mellé sodródik, megváltozik a világ- és életszemlélete: a szerelemmel egyúttal célt is talál magának. A lány a cselekvés, a tett fontosságára, a közösségiség és a szolidaritásvállalás szükségességére ébreszti rá a fiút, ennyiben a cselekmény iránya kétségtelenül rokon az ötvenes évek legelején készült termelési filmek vonalvezetésével, azok nevelődési szálát idézi. A Budapesti tavasz tehát a partizánfilm mellett egy másik értékmentes filmtípushoz is szorosan kapcsolódik, de nem züllik le egyik szintjére sem, és ez még inkább megemeli értékét.
Hogy Máriássy eltávolodik a sematizmus parancsolataitól, azt a szovjet fél ábrázolása is bizonyítja. A rendszerváltozás után született kritikák, tanulmányok szerzői gyakran megjegyzik, hogy a Vörös Hadsereg képviselőinek megjelenítése vonalas, egyoldalú a filmben, amiben sok igazság van, mindazonáltal lehetetlen nem észrevenni, hogy a rendező óvatos korrekciókkal is él az ábrázolásban. Egyfelől a szovjet katonák idealizált bemutatása (köztük a parlamenterek legyilkolásáról szóló jelenetben Osztapenko és Steinmetz minden ízében fabrikált legendájának megidézése) valóban problematikusnak tűnik – legalábbis kevéssé korrelál jelen ismereteinkkel –, másfelől viszont ez a szemlélet csak a finálét színezi.
Más pontokon Máriássy mértéktartóan, illetve mindenféle ideologikusságot elutasítva fogalmaz, alkalmanként még kritikai megjegyzéseket is tesz. „Mit tudunk mi csinálni? Kis nemzet vagyunk. A német se barátunk, de az orosz se rokonunk” – fakad ki a cselekmény egy pontján Zoltán, és ezek a mondatok kisebbfajta fordulatot jeleznek annak a rendezőnek a pályáján, aki néhány évvel korábban még ízig-vérig elvtelen, a szovjet-orosz befolyást elfogadó, sőt glorifikáló propagandafilmeket is elvállalt
Lassú internet, illetve nagyobb videónál előfordulhat, hogy a videóra 
másodpercet is várnod kell, indítás után!..
