Production Year:[1970]: A kádári „puha diktatúra ” egyik jellegzetessége volt, hogy a hatalom ösztönözte a filmeseket társadalmilag érzékeny kérdések taglalására. Ugyanakkor óvatosan vagy egyáltalán nem volt javallott megközelíteni bizonyos témákat, így az 1956-os forradalom vagy a szovjet megszállás kérdését. A hatvanas–hetvenes évek magyar filmrendezői éppen emiatt választották a történelmi közeget, gyakran az 1848–1849-es forradalom és szabadságharcot vagy a második világháborút, hogy a múlt tükrében „virágnyelven” beszéljenek a jelen problémáiról.
{“id”:8,”instanceName”:”Player 2 (copy) (copy) (copy) (copy) (copy) (copy)”,”videos”:[{“title”:”\u00cdt\u00e9let”,”description”:”description”,”info”:”info”,”thumbImg”:””,”mp4″:”https:\/\/archive.org\/download\/az-en-xx.-szazadom\/Itelet%20%281970%29.mp4″,”prerollAD”:”no”,”prerollGotoLink”:”prerollGotoLink”,”preroll_mp4″:”preroll_mp4″,”prerollSkipTimer”:”prerollSkipTimer”,”midrollAD”:”no”,”midrollAD_displayTime”:”midrollAD_displayTime”,”midrollGotoLink”:”midrollGotoLink”,”midroll_mp4″:”midroll_mp4″,”midrollSkipTimer”:”midrollSkipTimer”,”postrollAD”:”no”,”postrollGotoLink”:”postrollGotoLink”,”postroll_mp4″:”postroll_mp4″,”postrollSkipTimer”:”postrollSkipTimer”,”popupAdShow”:”no”,”popupImg”:”popupImg”,”popupAdStartTime”:”popupAdStartTime”,”popupAdEndTime”:”popupAdEndTime”,”popupAdGoToLink”:”popupAdGoToLink”}],”videoPlayerWidth”:620,”videoPlayerHeight”:430,”responsive”:false,”videoPlayerShadow”:”off”,”colorAccent”:”#cc181e”,”posterImg”:”http:\/\/mr-nabucco.x3.hu\/filmarchivum\/wp-content\/uploads\/2022\/08\/rb.jpg”,”logoShow”:”No”,”logoPath”:””,”logoPosition”:”bottom-right”,”logoClickable”:”No”,”logoGoToLink”:”http:\/\/codecanyon.net\/”,”allowSkipAd”:true,”onFinish”:”Play next video”,”autoplay”:true,”loadRandomVideoOnStart”:”No”,”shuffle”:”No”,”playlistBehaviourOnPageload”:”opened”,”playlist”:”Off”,”playlistScrollType”:”light”,”hideVideoSource”:true,”showAllControls”:true,”rightClickMenu”:false,”autohideControls”:2,”hideControlsOnMouseOut”:”No”,”fullscreen”:”Fullscreen native”,”nowPlayingText”:”No”,”infoShow”:”No”,”shareShow”:”No”,”facebookShow”:”No”,”twitterShow”:”No”,”mailShow”:”No”,”facebookShareName”:”Elite video player”,”facebookShareLink”:”http:\/\/codecanyon.net\/item\/elite-video-player-wordpress-plugin\/10496434″,”facebookShareDescription”:”Elite Video Player is stunning, modern, responsive, fully customisable high-end video player for WordPress that support advertising and the most popular video platforms like YouTube, Vimeo or self-hosting videos (mp4).”,”facebookSharePicture”:””,”twitterText”:”Elite video player”,”twitterLink”:”http:\/\/codecanyon.net\/item\/elite-video-player-wordpress-plugin\/10496434″,”twitterHashtags”:”wordpressvideoplayer”,”twitterVia”:”Creative media”,”googlePlus”:”http:\/\/codecanyon.net\/item\/elite-video-player-wordpress-plugin\/10496434″,”embedShow”:”No”,”embedCodeSrc”:”http:\/\/yourwebsite.com\/player\/deploy\/index.html”,”embedCodeW”:746,”embedCodeH”:420,”embedShareLink”:”http:\/\/codecanyon.net\/”,”youtubeControls”:”custom controls”,”youtubeSkin”:”dark”,”youtubeColor”:”red”,”youtubeQuality”:”default”,”youtubeShowRelatedVideos”:”Yes”,”vimeoColor”:”00adef”,”videoType”:”HTML5 (self-hosted)”,”submit”:”Save Changes”,”rootFolder”:”http:\/\/mr-nabucco.x3.hu\/filmarchivum\/wp-content\/plugins\/Elite-video-player\/”}
Jancsó Miklós első történelmi parabolája, a Szegénylegények(1966) trendet teremtett, amelyhez számos hazai alkotó csatlakozott saját példázatával (Maár Gyula: Prés, 1971; Kardos Ferenc: Hajdúk, 1975; Sára Sándor: 80 huszár, 1978). Jancsó mellett Kósa Ferencnek sikerült a legegyedibb formát kidolgoznia három történelmi parabolájában (Ítélet, 1970; Nincs idő, 1973; Hószakadás, 1974), amelyekben egy-egy ideológiai konfliktus bontakozik ki a drámai történeteken keresztül. Gelencsér Gábor ezért is különíti el a rendező vívódó hősöket ábrázoló, mitizáló műveit Jancsó hatalmi mechanizmusokat bemutató strukturalista paraboláitól. Kósa Ferenc egy 1970-ben készült interjúban azt állította, hogy a Dózsa György parasztfelkeléséről szóló Ítélet és rövid időre betiltott első nagyjátékfilmje, a Cannes-ban díjazott Tízezer nap (1965/1967) „egymásból következnek”.
A rendező kijelentése több szempontból is helytálló. Egyfelől a Tízezer napot többek közt azért tartották két évig dobozban, mert a hatalomnak nem tetszett, hogy Kósa a film szereplőin keresztül ellenforradalom helyett forradalomnak nevezi ötvenhatot. Ezért logikus lépés volt a rendező és állandó írótársa, Csoóri Sándor részéről, hogy a keserű tapasztalat után indirekt módon, egy késő középkori történetben elemezzék az elnyomó és az ellene lázadó elnyomott viszonyát.
/Plot Summary/ 1514. The peasants’ uprising is over, Dózsa has been arrested. Werboczy tries to get the imprisoned peasant leader deny the revolution and offers him the lives of his people in exchange. In the breaks between the interrogations, Dózsa’s recollections recount the events of the uprising. The battles have been accompanied by his disputes with priest Lorinc about revolution, the necessity of violence and the ruthless discipline employed towards their own people. His memories confirm Dózsa’s decision. He denies nothing, accepting his execution and the throne on fire.
Lassú internet, illetve nagyobb videónál előfordulhat, hogy a videóra másodpercet (esetleg egy kicsivel többet) is várnod kell, indítás után!..