Az Átnevelőtábor című film) roppant érzékeny témával, a deviáns gyerekek számára létrehozott átnevelő-büntetőtábor jelenséggel foglalkozik, és a rendező, Christan Duquay témaválasztása nem volt véletlen. Igaz történetet dolgozott fel, hiszen szerte a világon napjainkra már közel 200 átnevelőtábort létesítettek a renitens gyerekek számára. A rendező a filmen keresztül próbálja meg felhívni az emberek figyelmét arra, hogy a táborokban minden alapvető jogtól megfosztott gyerekek tízezrei élnek.
A filmben a gyereküket táborba küldő szülők ugyan nincsenek tisztában a táborvezetés kegyetlen, a gyerekeket megnyomorító, kihasználó módszereivel, ám a valóság az, hogy a szülők nagyon is tisztában vannak azzal, sőt beleegyezésüket adják hozzá, hogy az átnevelőtáborban, ahol a gyerekek fogolyként élnek, a nevelők olyan “pedagógiai eszközöket” használhatnak, amelyek messze esnek a civilizált társadalom által használt módszerektől. Mindezt persze a “gyerekek érdekében”.
A film alapján tudhatjuk, hogy a gyerekek éheztetése ugyanúgy eszköze az ego megtörésének, mint a fizikai bántalmazás vagy az uniformizálás. Nincs mód egyéniségük megélésre, egyetlen parányi homokszemmé zsugorítják őket, ahol egy idő után a cél a puszta életük megőrzése.
Ezért mindenre képesek, árulásra, megalkuvásra és arra is, hogy a nevelők jóindulatának elnyerése reményében eltapossák társaikat.
Lassú internet, illetve nagyobb videónál előfordulhat, hogy a videóra 
másodpercet (esetleg egy kicsivel többet) is várnod kell, indítás után!..
