Production Year: [1935]: Az „Aranytó” történetében egy aranykutató expedíció, bár egy rablóbanda és egy ellenséges sámán igyekeznek megakadályozni ebben, ráakad az altáji tajgában a nemesfém lelőhelyére. A rendező (Vlagyimir Snejderov) maga játszotta el az expedíció vezetőjének szerepét. A rendezőből és az operatőrből kibújt a dokumentum- illetve természetfilmes. Azt hiszem, a felvételek jórésze egy mai természetfilmben is megállná a helyét. A forgatásra Ojrotija (Ojrot Autonom Terület) egy távoli zugában a Tyeleckoje tónál került sor. (Ma: Altáj Köztársaság, Gorno-Altaji Autonom terület).
A teljes nevén Vlagyimir Adolfovics Snejderov, eloroszosodott német családból származott. Apját Adolf Matvejevics Snejderovot egyszerű matrózként említik, és ezzel, illetve a világot látott apától gyerekkorában hallott regényes történetekkel magyarázzák a fiú különleges vonzódását az egzotikus tájak és az utazás iránt. Hogy ezek az egyszerű matrózok mire vitték a forradalom előtti Oroszországban, nem tudom, de Adolf papa az 1900-as évek elején és a NEP korszakban, egy emlékező szerint, már valamiféle kereskedelmi tevékenységet folytatott (állítólag az orosz reklámipar megteremtőinek egyike) és a Sztrelkán lévő Yacht Club prominens képviselői közé tartozott. „… nem volt gazdag ember, de “jólétben” élt.”
Vlagyimir Snejderovra a Vörös Hadseregben kezdett, majd onnan polgári szolgálatra vezényelték és a Mezőgazdasági Népbiztosság megbízásából megszervezte, majd vezette az ország első traktoros iskoláinak egyikét. 1928 nyarán már a „Mezsrabpomfilm” stúdiót képviselve került be, egy a Pamirra induló szovjet-német expedícióba. Ettől kezdve folyamatosan készítette a dokumentum és riportfilmeket. Az „Aranytó” inkább a fiatalabb generáció körében aratott hatalmas sikert, igaz ők addig nem nagyon voltak elkényeztetve a műfajt illetően.
Lassú internet, illetve nagyobb videónál előfordulhat, hogy a videóra 
másodpercet is várnod kell, indítás után!..
