Production Year: [1934]: „Nem vettük észre az orosz Giulietta Masinát …” írta egy visszaemlékező annak a filmnek főszereplőjéről, mely egyike volt a ritka kis szárazulatoknak a 30-as évek totális realizmusának tengerében. A színésznőt úgy hívták, Janina Zsejmo. A film, mely a kor avantgard művészeinek kézjegyét viseli, tulajdonképpen egy elegáns bohóctréfa. Börleszk, amit alkotói egy sorozat induló darabjának szántak. „Azt hittük, hogy sikerül csinálni egy sorozatot, amelynek mint Harold Lloyd vagy Buster Keaton, Janina lenne az állandó hőse, és amiben megmutathatná magát teljes ragyogásában.” – emlékezett vissza a forgatókönyv egyik írója Jevgenyij Svarc. A 20-as években jónéhány úgynevezett excentrikus filmet forgattak a Szovjetunióban.
Ezek nem csak csekélyebb érdeklődést kiváltó művészi kísérletek, mint Klimentyij Minc montázsfilmje az 1927-es „Húsdaráló” vagy az 1929-es „Az ön szeme”, hanem játékfilmek, komédiák, animációs filmek is. Ilyen a Kozincev-Trauberg páros néhány korai filmje, mint az „Oktyabrina kalandjai”, vagy Mihail Cehanovszkij rajzfilmje, ami Sosztakovics zenéjére egy Puskin meséből készült volna, ha elkészült volna. Aztán a virágzó orosz avantgard az évtized végére légüres térbe került. A 30-as évekre az excentrizmussal, vagy ahogyan nevezték a „formalizmussal”, kezdtek könyörtelenül leszámolni, egészen a táborokig és a kivégzésekig. Az avantgard irányzatok felbomlottak, a perifériára szorult írók (pl. az oberista Harmsz és Vvegyenszkij), hála Szamuil Marsaknak, rövid ideig a gyermekirodalomban találtak „menedéket”.
Lassú internet, illetve nagyobb videónál előfordulhat, hogy a videóra 
másodpercet is várnod kell, indítás után!..
