Production Year [1931]: A vagyonát elvesztő Lóránt György báró (Jávor Pál) inasával, Péterrel (Gózon Gyula) közösen az Egyesült Államokban kezdene új életet, de elbocsátják a pincér állásából. A bárban, ahol a bánatát éppen alkoholba fojtja, felfigyel rá a fiatal Mary (Radó Nelli), egy milliomos család sarja. A sors úgy hozza, hogy az este folyamán, egymástól függetlenül, mindketten vásárolnak egy-egy sorsjegyet, amellyel tulajdonrészt szereznek egy isten háta mögötti farmon. Hű inasával együtt Péter elutazik a birtokra, ahol találkozik az öt másik tulajdonostárssal, közte az inkognitóban lévő Maryvel. Egymásba szeretnek, de közben megérkezik a lány féltékenységtől gyötört vőlegénye is, aki le akar számolni a férfivel. A bonyodalmakat fokozza, hogy a társaság tagjai közül valaki ellopja a kínai Wu (Makláry Zoltán) imádott bálványát.
Noha néhány mondat már Gaál Béla Csak egy kislány van a világon című filmjében elhangzott, A kacagó asszony (Hegedűs Tibor, 1930) és Az orvos titka (Hegedűs Tibor, 1930) pedig elviekben már megfelelt a hangosfilm kritériumainak, az előbbit utólag hangosították, utóbbiakat pedig Párizsban forgatták két amerikai film snittről snittre lemásolt remake-jeiként, így az első igazi magyar hangosfilmnek a Kék bálvány tekinthető. Lázár Lajos rendezése ennek ellenére még a némafilmes esztétika jegyében készült: színpadra illő gesztusokat használó színészek színpadias díszletekben mozognak statikus kamera előtt, a szájukba adott dialógusok pedig hangjátékszerűen mesélik el a történetet. A Kék bálvány ugyanakkor a kortárs hollywoodi filmekből is merít, a történetben vannak kalandfilmes, westernes, romantikus, burleszk-, musical- és krimielemek is, összehangolásukra azonban sem a forgatókönyv, sem a rendező nem képes.
Lassú internet, illetve nagyobb videónál előfordulhat, hogy a videóra 
másodpercet is várnod kell, indítás után!..
