A film 1944-ben játszódik a németek által megszállt Rómában. Manfredi, a német titkosrendőrség, a Gestapo elől menekülő kommunista mérnök szeretője nővérénél, Pinánál keres menedéket. Az asszony don Pietrótól, a paptól kér segítséget, aki már bújtat egy osztrák katonaszökevényt. Pina másnap tartaná az esküvőjét, de a németek elfogják a vőlegényét, Francescót, őt magát pedig agyonlövik az utcán. Marina, Pina narkomán húga feladja a németeknek szeretőjét. Manfredit, a Nemzeti Felszabadítási Front egyik vezetőjét, az őt bújtató don Pietrót és a katonaszökevényt elhurcolja a Gestapo. A dezertőr öngyilkos lesz, a mérnök belehal a kínvallatásba, a papot pedig agyonlövik. A Róma nyílt város a neorealista irányzat egyik emblematikus alkotása, amely világhírűvé tette a stílust.
Roberto Rossellini így fogalmazta meg az irányzatot és a Róma nyílt várost egyaránt jellemző humanizmust: Az én neorealizmusom nem más, mint morális állásfoglalás, amit talán az alábbi szavakkal lehetne a legpontosabban kifejezni: felebaráti szeretet.
Ez a felebaráti szeretet nyilvánul meg a film mondanivalójában: az antifasiszta ellenállásban sem a politikai és világnézeti hovatartozás (Manfredi kommunizmusa, illetve don Pietro katolicizmusa), sem a nemzetiség (osztrák dezertőr), sem a társadalmi helyzet nem számít. A szereplőket tehát nem az ideológia, a kor vagy a nem köti össze, hanem a modern barbarizmus elutasítása. A Róma nyílt város az emberek szenvedését és igazuk melletti kiállását mutatja be azzal az életigenlő hittel, hogy az egyént esetleg megsemmisítő erkölcsi alapú döntések a társadalom javára válnak.
Lassú internet, illetve nagyobb videónál előfordulhat, hogy a videóra 
másodpercet (esetleg egy kicsivel többet) is várnod kell, indítás után!..
