Gyermeki őszinteség 1.

július 25, 2014 No Comments »

csalad-03[Gyermekek: A sztárságról]: Közismert, hogy az őszinteségre való nevelésnek leghatásosabb eszköze a jó példa. A gyermek az erre vonatkozó ismereteit, tapasztalatait legelőször a családi fészekben szerzi. Amit ott lát és hall, az mélyen rögződik benne, azzal indul jellemének fejlődése, az hat viselkedésére, és hatással lesz majdani környezetére. Ezért kell a gyermeknek olyan családi légkörben nevelkednie, ahol a szülők megértőek, érzéseiket, gondolataikat nyíltan, kertelés nélkül és híven közlik mind egymással, mind másokkal való érintkezéskor. Nem hallgatnak el egymás előtt semmit, legyen az jó vagy rossz esemény. Nem kétszínűek, nem csapják be egymást.

Ilyen jól összehangolt életközösség példáit látván, azt hiszi a gyermek, hogy szülei hozzá is így fognak viszonyulni, sőt mások magatartása sem lesz tettetett megnyilatkozása az érzelemnek. Amit nap mint nap tapasztal maga körül, azt természetesnek veszi, mert még nincs fogalma arról, hogy más családokban mennyire más lehet az élet, hiszen az emberek nemcsak felfogásuk, magatartásuk, hanem életvitelük szerint is rendkívül különbözőek. Érzéseit, gondolatait a gyermek nyíltan, kertelés nélkül és híven közli másokkal. Még nem kétszínű. Amint az iskolai tanulmányok miatt a gyermek körül a zárt családi rend fellazul, s a gyermek belekóstol a kisbetűs életbe, egyre inkább vegyes érzelmek keletkeznek benne, mert nem olyan tisztának érzi az emberek magatartását, mint amilyet otthon, a szüleitől látott. Ekkor kezd megrendülni a hite a szülői őszinteségben. De azért még bízik szüleiben, és mivel az otthoni életvitel szerinte nem változott, mégiscsak a szülők maradnak számára példaképek.

csalad-03Az otthonon kívüli környezetében is még aszerint gondolkodik és cselekszik. Még nyílt, nincs titkolnivalója, nem akar senkit becsapni, nincs miért hazudnia, de ha valami mégis lenne, otthon elmondja, mert jól tudja, hogy szülei ezt okvetlenül elvárják tőle. Környezetének csábításait mindaddig fenntartással fogadja vagy elveti, amíg azokról a szüleivel nem beszélget. Nos, ettől kezdve már előfordulnak olyan esetek, amikor a gyermek és a szülő(k) valamilyen dolog megítélésében nem ért(enek) egyet. Például a szülő elvet valami olyat, amelyben egyébként a gyermek kedvét lelné. Ez ugyan a gyermeknek nem tetszik, de naiv felfogásban még elfogadja a szülői véleménykülönbséget, akár a tiltást is, bár az ilyen látszólagos egyetértés már magában rejti a szülő és gyermek közötti konfliktus valószínűségét.

Related Posts

Leave A Response

You must be logged in to post a comment.