Elveszettek voltunk
Van egy cigány, akit szentnek neveznek. Giménzes Malla Boldog Ceferinó. Az 1861-ben született, cigány nevén El Pelének nevezett Boldog Ceferino egyszerű lókereskedő volt, aki azonban nagyon vallásos életet élt. Vándorló cigány családba született s népe hagyományai szerint korán, már tizenéves korában házasságot kellett kötnie. A neki választott asszonnyal egyébként néhány évtizeddel később templomban is szentesítette a kapcsolatot. Ceferino érdekes szimbóluma a cigányságnak még mai szemmel is. Rendelkezik azokkal a sztereotip jellemzőkkel, melyekkel sokan azonosítják a cigányokat, de éppen ilyesmik miatt szenvedett is. Vándorcigány családból származott, írni-olvasni sem tudott, de nagy szíve volt s jól ismerte a Bibliát. Sok spanyol és cigány gyermeknek tanított evangéliumbeli történeteket, egy ízben pedig megmentette egy utcán összeeső ember életét is azzal, hogy a fertőzésveszélytől nem tartva orvoshoz vitte.
[mp3player width=250 height=320 config=fmp_jw_widget_config.xml playlist=ci4.xml]
Lopás vádjával Ceferino börtönbe került annak ellenére, hogy nem volt bűnös. A börtönben Ceferino könyörgött a Szűzanyához, hogy mentse ki, bizonyosodjék be ártatlansága. Ez meg is történt, és a férfi ezért térden zarándokolt el egy Mária-kegyhelyre. A spanyol polgárháború alatt egy pap életének védelmére kelt. Azt mondta, van fegyvere, a rózsafüzér, melyet mindennap buzgón elimádkozott. A kommunisták elfogták és több pappal együtt 1936. augusztus 9-én kivégezték. Utolsó szavai ezek voltak: Éljen Krisztus Király! II. János Pál pápa 1997-ben negyvenezer hívő jelenlétében avatta boldoggá a cigányok patrónusának tartott Ceferinót, aki az első roma származású személy a történelemben, aki ebben a kegyelemben részesült. A rózsafüzér szentjének is nevezik, és természetesen központi szereplője a cigánypasztorációnak.
