A varsói csata, 1920
Százéves a varsói csata. Lengyelország sosem fogja elfelejteni a magyaroknak, hogy hozzájárultak újonnan visszanyert függetlensége megerősítéséhez. „Ha a varsói csata a bolsevikok győzelmével zárulna, fordulópont lenne Európa történelmében, mivel nem kétséges, hogy Varsó bukásával Közép-Európa megnyílna a kommunista propaganda és a szovjet invázió előtt” – írta az 1920. augusztusi varsói csatáról Lord D’Abernon brit politikus, diplomata és író. Megjegyezte, a lengyelek győztes csatája nemcsak azt döntötte el, hogy Lengyelország megőrizhette függetlenségét, hanem a civilizáció szempontjából, a kultúra, a tudomány, a vallás és az emberiség politikai fejlődése szempontjából ez volt a tizennyolcadik döntő csata, amely a világ sorsát meghatározta. A lengyel–bolsevik...
MegnézemMagyar korridor
A magyar történelmi film a II. magyar tartalék hadtestnek az 1944-es varsói felkelésben betöltött szerepéről szól: a magyarok át akartak állni a lengyelek oldalára és fegyvereiket a németek ellen fordítani. Az 1944-es varsói felkelést a náci vezérkar a keleti frontról visszavonuló II. magyar tartalék hadtesttel akarta leveretni. A 30 ezer fős magyar kontingens azonban kijátszotta katonai szövetségesét. A honvédek nemcsak jelentős mennyiségű lőszer-, fegyver-, élelmiszer- és gyógyszertámogatást nyújtottak a lengyel fővárosban harcoló Honi Hadseregnek, hanem át is akartak állni a felkelők oldalára. A Magyar korridor című film azoknak a magyar katonáknak a Varsótól délnyugatra fekvő Podkawa Lesna temetőjében levő sírját is megmutatja, akik lengyel barátaik...
MegnézemA Zongorista
Władysław Szpilman, a híres lengyel zongorista közvetlenül a második világháború után vetette papírra visszaemlékezéseit. A holokausztot csodával határos módon élte túl Varsóban. Zsidó származása miatt őt is megkülönböztetések érték, csakúgy, mint a több százezer varsói zsidót: el kellett viselnie a gettóba költöztetést, majd családjától való elszakítást, az évekig tartó bujdosást. Nagyon sokszor állt közel a halálhoz, de valahogyan mindig túlélte az eseményeket. A történet közvetlen hangvételű, és a néző, szinte magán érzi, átéli a borzalmakat, a rettegést, a magányt. Szpilman nem törekedett arra, hogy sajnáltassa magát, csak tényszerűen leírta a történteket. Nem próbált meg magából hőst faragni, mert ő is csak sodródott az árral. Sok könyv, visszaemlékezés...
MegnézemSchindler listája
Történtek már próbálkozások a holokauszt bemutatására a filmvásznon, de amit Steven Spielberg alkotott 1993-ban, az mérföldkőnek számított nemcsak a háborús témájú alkotások történetében, hanem az egész filmművészetben. Soha egyetlen mozi előtte (és azóta sem) ábrázolta ilyen elementáris erővel a genocídiumot. Hogy háborús film-e a Schindler listája, arról megoszlanak a vélemények. Van, aki életrajzi drámának véli, ám ne feledjük: ez a mozi mindössze a háború éveiben mutatja be Schindlert, úgy, hogy minden tette és a körülötte zajló minden esemény a világégés közvetlen következménye, így annak kell elfogadnunk. Oskar Schindler, a hedonista üzletember azonnal kiszimatolja a pénz szagát a világháborúban. Lengyelországban a gettóba hurcolt zsidó bankároktól kapott...
MegnézemJákob lajtorjája
A Jákob lajtorjája tulajdonképpen magával a halállal foglalkozik. Legfőbb mondanivalója: békéljünk meg a halállal. Jacob Singer, e psziho-thriller főszereplője vérbe fagyva fekszik a vietnámi dzsungel kellős közepén és retteg. Retteg az elmúlástól, a haláltól. Singer tulajdonképpen a poklok poklát járja meg. Erre utal például a film elején a metróban lévő plakát, amit Jake legelőször megpillant. Piros betűkkel díszeleg rajta a felirat: ‘HELL’ azaz pokol. A metró jelképesen a pokolba viszi, ahonnan nincs szabadulás. Utalás erre, hogy a Bergen Streeti metrómegálló zárva van és Jake sehogyan sem tud kijutni, keresi a kijáratot. Jacob nincs tisztában állandó látomásaival. Volt vietnámi társai titokzatos halált halnak. Ők valóban meghaltak már Vietnámban....
MegnézemA fegyvertelen hős
“Ma minden hõs fegyvert visel, de egyesek csak a hitükben bíznak.” A film Egy adventista katona hiteles története, aki a legnagyobb hõstetteket hajtotta végre a második világháborúban, mert hite erõsebb volt, mint a fegyverek. Okinawa, 1945. Óriási csata volt. 15 000 amerikai katona halt meg a fronton. Egy magányos ápoló, fegyvertelen és védtelen, minden segítség nélkül megmenti 75 katonatársának az életét egy véres csatamezõn, tomboló erõszak közepette, ahol a túlélésre magának sem volt semmi esélye. Igaz története ez az elsõ osztályú Desmond T. Dossnak, ahogyan azok hívják, akik valamikor gúnyolták õt, de most az életüket köszönhetik neki. Csak azt akarta, hogy katonai egyenruhát kapjon és a hazáját szolgálhassa. Nem akart ölni. A hazájáért...
MegnézemInspired | Media| Nabucco
Hungarian 2013/2023
Segíts Nekem!
…
hozzászólások