Cigány törvény

Cigány törvény

Volt egyszer egy öreg cigány, aki soha nem hagyta el a hegyoldalt, ahol lakott. Kocsmába se igen járt, újságot nem olvasott, még a Dallast se nézte. Tisztelték a népek, mert igen büszke ember volt és mert szép meséket mesélt. A templomot kerülte, de félte az Urat. Volt az öregnek három csudaszép lánya, akiket a világon mindennél jobban szeretett…” Lovér, az öreg cigány, a világtól elzárva boldogan él egy kis cigánytelepen – akárcsak a mesében. Egy reggel szokatlan eseményre ébred: megjelenik a városi tisztviselő, hogy kiköltöztesse a cigányokat idejemúlt, egészségtelen viskóikból. A telepet felszámolják: a tanács pénzzel kárpótolja a romákat. Lovér tiltakozik, nem akarja elhagyni házát. A hivatalnok kérlelhetetlen. Sértő szavaira villannak a cigányok kései, a...

Megnézem

Kiemelkedés

Kiemelkedés

Mi szükség van külön beszélni a roma tehetséggondozásról? Ma Magyarországon a romák többsége egyszerre szegény és iskolázatlan. Természetesen szegény és iskolázatlan ember a nem romák között is van, de a romákat ezen kívül még nagyfokú és majd minden területre kiterjedő előítélet is sújtja etnikai hovatartozásuk, származásuk alapján. Ez látszólag csak egy kicsit rosszabb helyzet, de sajnos ennél sokkal több, a mindennapi életre ható negatív következménye van. Egy gyerek tehetségének felfedezése, azonosítása alapvetően a szülőtől várható, mivel ő látja gyermekét a legkorábbi időszaktól, a legtöbbféle tevékenységben. Következő segítség ebben a pedagógus lehet, aki iskolai tevékenységekben fedezi fel a tehetséget, a kiemelkedést. Sokszor nem is tehetségazonosításról...

Megnézem

Vendéglátás

Vendéglátás

Erdély – Nem egyszerűen az ételek bizonyos fajtáit tartják jellegzetesen cigánynak, hanem az étkezés módját is. A romnyi, ha nem kell munkába mennie, minden délelőtt főz, és az ételt nagy tálban szolgálja fel a szoba közepén a földön, vagy néha egy kisszéken. A férfiak körbeülik a nagy tálat, ki-ki saját, magával hordott késével és jobb kezébe fogott kanállal eszik. A nők vagy egy másik tálból esznek, vagy később látnak hozzá ugyanahhoz a tálhoz. Ha egy cigány belép egy házba, ahol másvalaki eszik, mindenekelőtt étellel kínálják: „Gyere, egyél!” Még ha esetleg vissza is utasítja előszörre a kínálást, a háziak csodálatra méltó kitartással addig ismétlik újra meg újra, míg végül a vendég nekilát. Sőt, ha a házigazda úgy látja, csak ímmel-ámmal fogyaszt,...

Megnézem

Roma konyha

Roma konyha

Erdély – Ahogyan a romák elvárják egymástól a jellegzetes öltözködési szabályok betartását, ugyanúgy az ételnek is, amelyet a romnyik. főznek és vendéglátáskor felszolgálnak, „cigány ételnek” (románo xáben) kell lennie. Noha a cigány konyha alapvető jellegzetességei megegyeznek a magyaréival, mivel mindkettő a törökök befolyásolta konyhák nagy családjába tartozik, sajátosan megkülönbözteti amattól az a szigor, amellyel a romák bizonyos szabályok betartásán őrködnek. Az őrölt piros paprika és az állati zsiradékok a legtöbb roma étel nélkülözhetetlen részei. A paprika ízt, erőt (zor) és vörös színt ad az ételnek. Az ételt szárított és őrölt paprika helyett paradicsommal is készíthetik, ekkor friss piros paprikát szolgálnak fel hozzá. Férfiak között a...

Megnézem

Szokások, hagyományok

Szokások, hagyományok

A cigányság alkalmazkodóképessége nagyon nagy. Tulajdonképpen ez tette lehetővé a vándorlás során az életben maradást. Régen a cigány nők otthon szültek a bábaasszony segítségével, de az sem volt ritka, ha már a többedik szülés volt, hogy maga a szülő asszony és nagyobb lánya bonyolította le a nagy eseményt. A megszületett csecsemőt általában két héten belül meg kellett keresztelni, hogy ne teljesedhessen be a babona. Amíg szopott a pici az anya mindenhova magával vitte. Úgy tartotta, hogy a szíve fölött legyen a baba, hogy érezze a szív lüktetését, mert ez megnyugtatta és békésen tudott aludni. A keresztszülők nagy felelősséget vállaltak amikor keresztvíz alá tartották a gyermeket, hiszen ez azt jelentette, hogy ha bármi történik a szülőkkel a keresztszülő...

Megnézem

Öltözködés

Öltözködés

Erdély – A helyes beszéd a románesz egyik követelménye, a másik az illő megjelenés. A romák öltözéke és megjelenése annyira egyöntetű, hogy Harangoson elsősorban az oláhcigány viselet alapján különböztetik meg őket más cigányoktól és a magyaroktól. Valamennyi roma férfi bajuszt visel, és egyiküknek sincs szakálla, sőt ha szakállas férfit látnak, hosszan gúnyolódnak rajta, mit meg nem enged magának a „bolond gázso” (dilo gázso). A fiatal legények jóval szabadabban öltöznek apjuknál, és szenvedélyesen követik a legújabb divatot. A fiatalember fizetése, míg otthon lakik, általában drága és a falusi viszonyokat tekintve igen kevéssé praktikus ruhákra folyik el. Amikor azután megnősül és intenzívebben vesz részt az idősebb férfiak dolgaiban, úgy tűnik,...

Megnézem

Románesz

Románesz

Erdély – A legtöbb roma család életét alapvetően meghatározó szegénység, a központosított ipari társadalom peremén való tehetetlen tengődés megnyomorító hatása ellenére a roma közösségek élete szép példa rá, hogy az emberek nem pusztán elszenvedik a körülményeket, amelyeket nem maguk választottak, hanem erejükhöz mérten meg is változtatják azokat; hogy megkísérlik az őket körülvevő világot tőlük telhetően a legjobbra formálni, és a mindennapok fájdalmai és nyomorúságai között is megőrizni egy jobb élet képét. ROMANESZ: (‘a cigány mód, a cigány szokás’). A szót egyaránt használják a cigány nyelvre, a romára, és annak mikéntjére, ahogyan a cigányok dolgaikat intézik. Noha a romák a mindennapi életben a románesz és a magyar nyelv keverékét...

Megnézem

Cigányság és vallás

Cigányság és vallás

A cigányság a társadalom minden más rétegétől eltérő, egészen sajátos helyzetben van. Ezért ugyanannak az evangélium hirdetésének más formát kell öltenie számukra. Ezt a sajátos helyzetet figyelembe véve kell megközelíteni az embert, akinek az evangélium ugyanazt az isteni hivatást, ugyanazt az istenképiségből fakadó emberi méltóságot szánja. A cigánypasztorációnak egyetlen módja az, hogy szeretni kell őket, tisztelni emberi méltóságukat. Meglátni értékeiket, az evangélium magvait, csíráit életükben, személyükben, kultúrájukban. Az egyik út a cigánypasztoráció elindításában a hangsúlyt a cigányság szegénységére teszi, a szociális körülmények javításának szándékával közelíti meg őket. Azt teszi, amit Jézus tett a kenyérszaporítással. Az igehirdetést is...

Megnézem

Pozitív változás

Pozitív változás

A cigányság Magyarországon a legnagyobb lélekszámú sajátos kultúrával, tradíciókkal rendelkező etnikai csoport. Az 1960-as évek elején a cigányok 70%-a a szociális követelményeknek nem megfelelő cigánytelepeken, lakás céljára alkalmatlan építményben (putriban) élt. E telepek többsége a települések közigazgatási határán kívül esett, a kommunális és infrastrukturális ellátottság teljesen hiányzott. A munkaképes korú cigány lakosság csupán egyharmadának volt állandó munkaviszonya. A cigány családok többségére ezért a létbizonytalanság és az ezzel együtt járó életforma volt jellemző. A felnőtt cigányok többsége analfabéta vagy félanalfabéta volt; a tanköteles korú gyermekek egy része nem járt iskolába, nem jutott el az általános iskola felső tagozatába, és csupán...

Megnézem

Muro Suno

Muro Suno

A cigányságnak az eredetével kapcsolatban az idők folyamán a legkülönbözőbb legendák születtek. Nevezték őket Gypsy-knek, Gitanos-nak, Cigánynak, holott valódi nevük Roma. Tény, hogy hosszú vándorlás után jutottak el Európába, és az is kétségtelen, hogy ennek kiindulópontja India volt, ez azonban nem jelenti azt, hogy eredeti szülőhazájuk is ez lett volna. A cigányok állítólagos indoeurópai eredetének elmélete egyetlen tényre hagyatkozik, nevezetesen a roma nyelvre. Ez az elmélet azonban nem vesz figyelembe számos olyan kulturális jellemvonást, amely sokkal fontosabb, mint a nyelvi eredet. A cigányok ‒a roma nyelven kívül‒ semmilyen más módon nem kötődnek Indiához. Here is the Music Player. You need to installl flash player to show this cool thing! Ha...

Megnézem