Bodnárné

Bodnárné

Bodnárék módos, a polgárosodás útján megindult parasztok, földjeiken cselédek, napszámosok hada dolgozik. A nagyobbik Bodnár fiú, János egy a béresek közül, megállás nélkül, fáradhatatlanul robotol, reggeltől estig gürcöl, nehéz fizikai munkát végez, egymaga viszi a vállán az egész virágzó gazdaságot. Még sincs becsülete az anyja előtt. A kisebbik Bodnár fiú, Péter viszont az édesanya dédelgetett, agyonajnározott gyermeke, akinek mindent szabad, akit minden földi jóval ellát. Úr, nadrágos ember, az élet napos oldalán jár. Frissen végzett mérnök, akinek a diplomája tetemes költségbe került. Feneketlen gyűlölettel acsarkodik a nagyobbik fiú a fiatalabbra. János szinte könyörög egy kis megértésért, kétségbeesetten vágyódik az anyai szeretet után, és sóvárogva várja...

Megnézem

A Gyurkovics-lányok

A Gyurkovics-lányok

A Gyurkovics-lányok komikus-humoros hangoltsága evidensnek tetszik, s ha e humoros karakter specifikumát keressük, a szellemes humort, a hatásteremtés-hatáskihasználás mértéktartó eleganciáját emelhetjük ki. Az elbeszélő már a bevezető előbeszédben leszögezi, hogy „együgyű történeteket” fog mondani, „amelyek még a pointjükkel sem hatnak”, már csak azért sem, mert előre közli, hogyan fognak végződni a novellák, s a negyedik novellát úgy jellemzi, hogy az „hétköznapias, nyárspolgárias történet”, sőt „nem is történet”. És a szerző-narrátor a gyakorlatban is nagyvonalú, finom ízlésű cselekményteremtőnek bizonyul. A kalandos cselekménynukleuszokat és a feszültséggeneráló szerkesztési módot teljességgel száműzi műveiből, a vígjáték jellegzetes intrikus figuráit,...

Megnézem

Egy, 2, három

Egy, 2, három

Virtigli bravúrstück, sokak szerint Molnár Ferenc legjobb darabja az Egy, kettő, három. Ugyancsak sokak szerint azon múlik minden, hogy Norrison bankár szerepét jól játssza-e a színész. Óriási trapp az előadás, de hát Molnár így írta meg, ezt írta elő. Értett a színházhoz a jó öreg, tudta, mitől döglik a légy. Attól, ha minden poén, minden replika és minden ajtó időben csapódik. A poént oly bőkezűen mérte a szerző, hogy ha el is vész egy-kettő (három), marad még épp elég. A legfontosabbakat pedig amúgyis ismétlik, mígnem szólás lesz belőlük (lásd olaj). Ami a replikát illeti, ott a színészeknek kell nagyon észnél lenni, de elsősorban a főszereplőnek, vagyis Norrison bankárnak. Tőle indul ugyanis minden jelenet, párbeszéd, övé minden kezdeményezés, a többiek...

Megnézem

Édes Anna

Édes Anna

Tökéletes cseléd, aki meggyilkolja gazdáit. Alapötletet felesége adta és eredetileg novellának szánta. Édes Anna a legtökéletesebb cseléd. Régi helyétől nehezen válik meg, ösztönösen tiltakozik az új hely ellen. Vízyné, a jómódú polgárasszony „idomítani” akarja Annát. A lánynak fel kell adnia egyéniségét, el kell tűrnie a megaláztatásokat, a gúnyolódást. Életébe boldog perceket a Jancsival való kapcsolata hozott, ezért fájdalmas annyira csalódása. Anna olyan helyzetbe kerül, amelyből nincs kiút, nem engedik, hogy felmondjon gazdáinak, és házassági szándékát is keresztül húzzák. Gazdái meggyilkolása előtt óriási vihar dúl lelkében, megrémül az az érzése, hogy őt támadták meg. Nem tudja, miért vitte véghez a gyilkosságot. Lázadása ösztönös, öntudatlan. Gyilkos és...

Megnézem

A lovag meg a kegyese

A lovag meg a kegyese

Kosztolányi Dezső költő, író, műfordító, hírlapíró. 1885. március 3-án született Szabadkán. Már tizenöt éves korától rendszeresen írt verseket, melyek közül az első tizenhat éves korában a Budapesti Naplóban jelent meg. 1906-ban, amikor Adyt a Budapesti Napló párizsi tudósítónak küldte ki, helyére Kosztolányit szerződtette, és a lap vasárnaponként felváltva közölte Ady és Kosztolányi verseit. 1907-ben jelent meg első verseskötete, a Négy fal között, melyről Ady elmarasztaló kritikát írt, ami az egyik oka volt a két nagy költő rossz kapcsolatának. Viszont erre a kötetre figyelt fel a Nyugatot szervező Ignotus, és így lett Kosztolányi a lap indulásától, annak vezető munkatársa. 1908-ban Boszorkányos esték címen elbeszéléskötettel jelentkezett. 1910-ben jelent a...

Megnézem

Bakaruhában

Bakaruhában

Hunyady Sándor életét legendák vették körül. Anekdotázó, társaságban kedvelt író volt, mégis magányosan, szállodákban élt. A legendák szerint elbeszéléseit – melyekben nagyon sok az önéletrajzi elem – először mindig anekdotaként mesélte el. Csak később vetette őket papírra, mikor már „megértek”. De ez, persze, így nem igaz. Novellái, regényei egyértelműen bizonyítják: ilyen feszes szövegek csak papíron születhetnek. Vagyis Hunyady az írás igazi mestere volt, ismerte a széppróza szigorú törvényeit. Édesapja, Bródy Sándor életművének nyomasztó árnyéka mindvégig elkíséri. Ám Bródy új szemléletet és stílust hozó forrongása távol esik Hunyadytól. Másfelé halad, nem vetélkedik apja művészetével. Írásaiban inkább megérteni, mintsem megváltani akarja a mindig részvéttel...

Megnézem

A Karamazov testvérek

A Karamazov testvérek

A Karamazov testvérek – az író utolsó nagy regénye. Először 1879-80 során folytatásokban jelent. Dosztojevszkijt halála megakadályozta abban, hogy a tervezett folytatásokat is megírja. Az előképek között számba vehetjük a (középkori eredetű) goethei-fausti motívumot, továbbá a német romantika regényeit, és – természetesen az orosz epikából – Gogol és Puskin alkotásait). A sokoldalúan megrajzolt társadalmi tabló előterében a három fivér az apagyilkosság vádjával szembesül. A legkisebb, Aljosa a részvét figyelmével mindegyik szólamot megérti, sőt elfogadja, hogy a hibák, bűnök az emberhez tartoznak, vagyis a keresztényi megbocsátás eszközével még a leggyalázatosabb bűnt is feloldhatja. A szerző A nagy inkvizítor című fejezetben szembesíti a jézusi...

Megnézem

A bolondok grófja

A bolondok grófja

Jókai Mór műfajilag énekes bohóságnak nevezte az 1887. december 30-án, a Budapesti Népszínházban bemutatott 3 felvonásos vígjátékát. A darab lényegében, a kor divatjának megfelelően, egy népszínmű. Jókai vígjátékában kb. 80 népdalt énekeltek el a szereplők a korabeli nézők nagy gyönyörűségére. A cselekményben, egy gazdag bankár fia, az ifjú Koromfi megérkezik újonnan vásárolt uradalmába, melyet előző tulajdonosa halála után, az örökösök, a cselédséggel együtt eladtak. Koromfi megdöbbenve tapasztalja, hogy minden cselédje bolond. Ráadásul a kastély előbbi lakója, Iringa grófkisasszony is ott lakik, aki néma, illetve csak énekel. A rászedett Koromfi előbb dühbe gurul, majd fejébe veszi, hogy kigyógyítja bolondjait… Jókainak ezt a vígjátékát ritkán látni színpadon....

Megnézem