Fiú,Leány

Fiú,Leány

Harminchárom ​évet élt a Margitszigeten, a két part szenvedélyei közt – és mindent tudott az emberi lélekről. Emberemlékezet, pontosabban 1975 óta nem fordult elő, hogy új Szép Ernő-drámakötetnek tapsoljon az egykor oly virágzó magyar dráma finomságaira kíváncsi közönség. E mostani, „szerelmes” kötet kétszeresen újdonság: egyfelől azért, mert a benne megjelenő darabok zömmel először kerülnek könyvformában a nagyérdemű elé; másfelől pedig azért, mert ezek a drámák meghökkentő módon máig sem avultak el: fiú és leány egymásra csodálkozásának szépsége ugyanoly változatlan, mint az őket körülvevő világ szomorúsága. A húszas-harmincas évek méltatlanul feledésbe merült, nagyszínházi és kabarészínpadi sikereiből merítő válogatás tematikai egysége mögött az érzelmek, a...

Megnézem

Holt lelkek

Holt lelkek

Holt lelkek – ízlelgeted a címet, amikor először találkozol Gogol halhatatlan alkotásával. A cím mélyebb jelentéséről már az író életében is beszéltek, és Herzen szerint van benne valami, „ami rémületet kelt”. Pedig látszólag oly egyszerű és áttekinthető minden. Csinos, ruganyozott csézáján egy „nem túlságosan kövér, de nem is túlságosan sovány” férfi érkezik N. kormányzósági székhelyre, s ezzel kezdetét veszi a váratlan fordulatokban bővelkedő történet. Hivatalnokokat és földesurakat látogat sorra, s az utóbbiaknak üzleti ajánlatot tesz, amely szokatlanságával kibillenti őket a nyugalmukból. Ám Csicsikov bricskája nemcsak N. kormányzósági városkában és környékén kavarja fel a port… Erényekben nem éppen bővelkedő hősével együtt az író egész Oroszországot bejárja,...

Megnézem

Te, Jura!

Te, Jura!

De mi lett a nővel? – A helyszín egy orosz kocsma. Aljosa, Gyabkin és Jura, régi barátok, most együtt iszogatva arra várnak, hogy elkezdődjön a környék legnagyobb társadalmi eseménye, a bál, ahol végre viszontláthatják Irina Pikulinát. A hölgy mindannyiuk szívét rabul ejtette fiatal korukban, ám azóta semmit sem hallottak róla – kivéve Jurát, aki több meghökkentő vagy éppen mulatságos epizódot ismer Irina életéből. Muzsikusok és színészek lévén a rövid történeteket meg is jelenítik, így hiába csupán három színész van jelen, számtalan szerepet játszanak el a nézőknek. A kis teremben a székek olyan közelről veszik körbe a színpadként szolgáló teret, hogy ott rezdülés, lélegzetvétel és gesztus nem marad észrevétlen. De mi lett a nővel? 1. Csehov De mi lett a...

Megnézem

Bodnárné

Bodnárné

Bodnárék módos, a polgárosodás útján megindult parasztok, földjeiken cselédek, napszámosok hada dolgozik. A nagyobbik Bodnár fiú, János egy a béresek közül, megállás nélkül, fáradhatatlanul robotol, reggeltől estig gürcöl, nehéz fizikai munkát végez, egymaga viszi a vállán az egész virágzó gazdaságot. Még sincs becsülete az anyja előtt. A kisebbik Bodnár fiú, Péter viszont az édesanya dédelgetett, agyonajnározott gyermeke, akinek mindent szabad, akit minden földi jóval ellát. Úr, nadrágos ember, az élet napos oldalán jár. Frissen végzett mérnök, akinek a diplomája tetemes költségbe került. Feneketlen gyűlölettel acsarkodik a nagyobbik fiú a fiatalabbra. János szinte könyörög egy kis megértésért, kétségbeesetten vágyódik az anyai szeretet után, és sóvárogva várja...

Megnézem

A Gyurkovics-lányok

A Gyurkovics-lányok

A Gyurkovics-lányok komikus-humoros hangoltsága evidensnek tetszik, s ha e humoros karakter specifikumát keressük, a szellemes humort, a hatásteremtés-hatáskihasználás mértéktartó eleganciáját emelhetjük ki. Az elbeszélő már a bevezető előbeszédben leszögezi, hogy „együgyű történeteket” fog mondani, „amelyek még a pointjükkel sem hatnak”, már csak azért sem, mert előre közli, hogyan fognak végződni a novellák, s a negyedik novellát úgy jellemzi, hogy az „hétköznapias, nyárspolgárias történet”, sőt „nem is történet”. És a szerző-narrátor a gyakorlatban is nagyvonalú, finom ízlésű cselekményteremtőnek bizonyul. A kalandos cselekménynukleuszokat és a feszültséggeneráló szerkesztési módot teljességgel száműzi műveiből, a vígjáték jellegzetes intrikus figuráit,...

Megnézem

Egy, 2, három

Egy, 2, három

Virtigli bravúrstück, sokak szerint Molnár Ferenc legjobb darabja az Egy, kettő, három. Ugyancsak sokak szerint azon múlik minden, hogy Norrison bankár szerepét jól játssza-e a színész. Óriási trapp az előadás, de hát Molnár így írta meg, ezt írta elő. Értett a színházhoz a jó öreg, tudta, mitől döglik a légy. Attól, ha minden poén, minden replika és minden ajtó időben csapódik. A poént oly bőkezűen mérte a szerző, hogy ha el is vész egy-kettő (három), marad még épp elég. A legfontosabbakat pedig amúgyis ismétlik, mígnem szólás lesz belőlük (lásd olaj). Ami a replikát illeti, ott a színészeknek kell nagyon észnél lenni, de elsősorban a főszereplőnek, vagyis Norrison bankárnak. Tőle indul ugyanis minden jelenet, párbeszéd, övé minden kezdeményezés, a többiek...

Megnézem

Édes Anna

Édes Anna

Tökéletes cseléd, aki meggyilkolja gazdáit. Alapötletet felesége adta és eredetileg novellának szánta. Édes Anna a legtökéletesebb cseléd. Régi helyétől nehezen válik meg, ösztönösen tiltakozik az új hely ellen. Vízyné, a jómódú polgárasszony „idomítani” akarja Annát. A lánynak fel kell adnia egyéniségét, el kell tűrnie a megaláztatásokat, a gúnyolódást. Életébe boldog perceket a Jancsival való kapcsolata hozott, ezért fájdalmas annyira csalódása. Anna olyan helyzetbe kerül, amelyből nincs kiút, nem engedik, hogy felmondjon gazdáinak, és házassági szándékát is keresztül húzzák. Gazdái meggyilkolása előtt óriási vihar dúl lelkében, megrémül az az érzése, hogy őt támadták meg. Nem tudja, miért vitte véghez a gyilkosságot. Lázadása ösztönös, öntudatlan. Gyilkos és...

Megnézem

A lovag meg a kegyese

A lovag meg a kegyese

Kosztolányi Dezső költő, író, műfordító, hírlapíró. 1885. március 3-án született Szabadkán. Már tizenöt éves korától rendszeresen írt verseket, melyek közül az első tizenhat éves korában a Budapesti Naplóban jelent meg. 1906-ban, amikor Adyt a Budapesti Napló párizsi tudósítónak küldte ki, helyére Kosztolányit szerződtette, és a lap vasárnaponként felváltva közölte Ady és Kosztolányi verseit. 1907-ben jelent meg első verseskötete, a Négy fal között, melyről Ady elmarasztaló kritikát írt, ami az egyik oka volt a két nagy költő rossz kapcsolatának. Viszont erre a kötetre figyelt fel a Nyugatot szervező Ignotus, és így lett Kosztolányi a lap indulásától, annak vezető munkatársa. 1908-ban Boszorkányos esték címen elbeszéléskötettel jelentkezett. 1910-ben jelent a...

Megnézem

Bakaruhában

Bakaruhában

Hunyady Sándor életét legendák vették körül. Anekdotázó, társaságban kedvelt író volt, mégis magányosan, szállodákban élt. A legendák szerint elbeszéléseit – melyekben nagyon sok az önéletrajzi elem – először mindig anekdotaként mesélte el. Csak később vetette őket papírra, mikor már „megértek”. De ez, persze, így nem igaz. Novellái, regényei egyértelműen bizonyítják: ilyen feszes szövegek csak papíron születhetnek. Vagyis Hunyady az írás igazi mestere volt, ismerte a széppróza szigorú törvényeit. Édesapja, Bródy Sándor életművének nyomasztó árnyéka mindvégig elkíséri. Ám Bródy új szemléletet és stílust hozó forrongása távol esik Hunyadytól. Másfelé halad, nem vetélkedik apja művészetével. Írásaiban inkább megérteni, mintsem megváltani akarja a mindig részvéttel...

Megnézem

A Karamazov testvérek

A Karamazov testvérek

A Karamazov testvérek – az író utolsó nagy regénye. Először 1879-80 során folytatásokban jelent. Dosztojevszkijt halála megakadályozta abban, hogy a tervezett folytatásokat is megírja. Az előképek között számba vehetjük a (középkori eredetű) goethei-fausti motívumot, továbbá a német romantika regényeit, és – természetesen az orosz epikából – Gogol és Puskin alkotásait). A sokoldalúan megrajzolt társadalmi tabló előterében a három fivér az apagyilkosság vádjával szembesül. A legkisebb, Aljosa a részvét figyelmével mindegyik szólamot megérti, sőt elfogadja, hogy a hibák, bűnök az emberhez tartoznak, vagyis a keresztényi megbocsátás eszközével még a leggyalázatosabb bűnt is feloldhatja. A szerző A nagy inkvizítor című fejezetben szembesíti a jézusi...

Megnézem