Ádám Naplója

Ádám Naplója

Ádám és Éva naplója [Ádám Naplója]: Ádám és Éva naplója rövid de annál inkább tartalmas könyvecske. Megismerhetjük az első emberpár történetét, magától a főhösöktől. Mark Twain remek humorral világít rá a könyvben a férfi és nő eltérő természetéből adódó gondokra, valamint sikertelen kísérletekre a másik nem megértésére. Az “Ádám és Éva naplója” Mark Twain műve. Samuel Langhorne Clemens, közismertebb nevén Mark Twain Missouri államban született, és gyermekéveit a Mississippi mellet töltötte. 12 évesen kimaradt az iskolából, és betűszedéssel, nyomdai munkákkal, később újságírással kereste kenyerét. 21 éves korában hajókalauznak állt a Mississippin. Négy évig dolgozott ebben a munkakörben, amelyről később a következőt írta: „ebben a rövid de kiadós...

Megnézem

Vándorsólyom kisasszony

Vándorsólyom kisasszony

…különleges gyermekei – Egy rejtélyes sziget, egy elhagyott árvaház. Ez vár felfedezésre a Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei című felejthetetlen regényben, amely a fantázia és a fotográfia elegyéből kever izgalmas olvasmányt. Történetünk kezdetén rettenetes családi tragédia indítja útnak a tizenhat esztendős Jacobot egy távoli, Wales partjai közelében lévő szigetre, ahol felfedezi Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekek számára alapított otthonának omladozó romjait. Ahogy Jacob végigjárja az elhagyott hálótermeket és folyosókat, rájön, hogy Vándorsólyom kisasszony gondozottjai nem csak különlegesek voltak, de talán veszélyesek is. Előjáték Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei 16:21 Első fejezet Vándorsólyom kisasszony...

Megnézem

A ludas ember

A ludas ember

Fazekas Mihály [1766-1828]: Fazekas Mihály a 18. század végén katonaként sokfelé járt, így találkozhatott A ludas ember című román mesével is. Ez szolgálhatott Lúdas Matyi című művének alapjául. A hatalmaskodó, igazságtalan úron bosszút álló egyszerű, de eszes ember alakja sok nép mesekincsében fellelhető. A történet eddig ismert legősibb változatára Törökországban bukkantak rá egy ásatás során. A verses elbeszélést Kr. e. 701-ben másolták ékírással egy asszír agyagtáblára. Főhőse, Dzsimil-Ninurta asszír szegényember, akit a városbíró megfoszt egyetlen kecskéjétől. A pórul járt főszereplő megfogadja, hogy bosszút áll az őt ért sérelemért, és Lúdas Matyihoz hasonlóan ő is háromszor elpáholja ellenfelét. A történet később világszerte elterjedt, és számos változata...

Megnézem

Babits

Babits

Babits Mihály [1883 – 1941]: Az Adyval induló új magyar irodalomnak, a Nyugat nemzedékének Ady után sorrendben következő második legnagyobb költője volt Babits Mihály (ha ugyan szabad és lehetséges ilyen számozott sorrendet felállítani nagy költők között; mégis: kétségtelen, hogy ebben a körben Ady a legnagyobb, a többiek közül pedig művészi erőben is, hatásban is, irodalomtörténeti szerepben is kiemelkedik Babits). Már a kortársak is úgy tartották nyilván Adyt és Babitsot, mint a két irodalmi vezért. Ezenkívül azonban semmi sem emlékeztet bennük egymásra. A politikus Ady mellett Babits hangsúlyozottan elhúzódik a politikától, és csak élete legvégén, a megerősödött fasizmus idején ébred rá politikátlanságának erkölcsileg is, művészileg is helytelen voltára....

Megnézem

A Hatholdas

A Hatholdas

Babits Mihály [1883-1941]: Babits poétikus elbeszéléseit sajátos humor, gazdag társadalom és jellemraj, mély filozófiai gondolat jellemez. A kötet középpontjában a címadó nagynovella áll. Egy fiatalember története, akit kedve ellen jegyességbe ugratnak s aki meddő, szánalmas kísérletek után az utolsó pillanatban mégis csak kisiklik a házassági harapófogó közül. A Hatholdas rózsakert gazdag és magas mű, odaillik a Babits-novellák első vonalába. Ami itt, az első vonalban is külön megbecsülést biztosít neki, az a humora. Babitsnál a humor ritka ragyogás. A Halálfiai-ban megfénylik ugyan itt-ott, a Hatholdas rózsakert-nek azonban szinte uralkodó eleme. Nem afféle régimódi, széles mosolyú derű ez (bár abból is van benne valami), hanem egy ösztönös férfikajánság, amely...

Megnézem

Mikszáth

Mikszáth

Mikszáth Kálmán [1847-1910]: Sokszor mondották, sokszor le is írták, hogy Mikszáth Kálmán az eddigi magyar irodalom legnagyobb regényírója. Az ilyen kijelentés mindig kockázatos, mert a kultúra, a művészet világában nincs hossz- vagy súlymérték, amely első vagy második helyet igazoljon a legnagyobbak között. Hogy ki a nagy író, a nagy költő — azt meg tudom mondani, s indokolhatom, hogy miért mondottam. De hogy az igazi nagyok között melyik a legnagyobb — ez gyakorta ízlés kérdése. És egy ilyen névsorban, mint Jókai Mór, Kemény Zsigmond, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Krúdy Gyula, csak ízlés alapján lehet rangsorolni. De annyi bizonyos, hogy nem lehet oly szűken megszabni a legjobb, legszebb, legjelentékenyebb magyar széppróza irodalom körét. hogy Mikszáth ne a...

Megnézem

Édes anyaföldem!

Édes anyaföldem!

Benedek Elek [Édes anyaföldem!]: Első fejezet: Ebben az író a faluját s a nemzetségét mutatja be. Második fejezet: Ebben felelet lesz arra az együgyű kérdésre: miért építettek házat Gábor bácsinak, holott még csak húszéves volt? Ennek rendjén szó lesz a régi s mai székely házakról, sőt arról is, milyen volt az iskola. Harmadik fejezet: Ebben az író néhány lapot szentel édesapjának, akivel az olvasónak még gyakran lesz találkozása. Negyedik fejezet: Ebben az író feleleveníteni próbálja az erdei életet, amilyennek ő kisgyermek korában látta. Ötödik fejezet: Ebben az író arról az esztendőről beszél, amikor az öregek megfiatalodtak. Hatodik fejezet: Ebben az író a régi kollégiumot próbálja megeleveníteni, amilyennek gyermekszemmel látta. Here is the Music Player. You...

Megnézem

A gólyakalifa

A gólyakalifa

A gólyakalifa Babits Mihály első regénye. A mű egyszerre lélektani és detektívregény, a személyiséghasadás és személyiség-megkettőzés modern lélektani földolgozása. Az úrifiú és iparostanonc kettős életű figurájának életét követhetjük nyomon tizenhat éves korától egészen rejtélyes módon bekövetkezett haláláig. A regényt több mint hússzor adták ki első megjelenése óta. Formáját tekintve a mű 11 fejezetből áll össze, melyek tartalmilag koherensek, ez alól kivétel az utolsó, tizenegyedik rész. A mű tehát két szövegnek is tekinthető. Az egyik a Tábory Elemér önéletírása címet viseli (1-10 . fejezet), a másik (11.) egy alig egylapos utóhang, Az író levele, mely az eredeti kiadásban, a külső referencialitást erősítendő, Az író levele Móricz Zsigmondhoz. Babits Mihály a...

Megnézem