Makláry Zoltán

április 27, 2014 No Comments »

65[Portré]: Szülei a szegény emberek sorsát élik. Édesapja postás, édesanyja varrónő, a háztartás vezetése mellett. Szüleit következetesen Faternek és Muternek szólítja egy életen keresztül (Fater így f-el és t-ével). Édesanyja a ház körül mindent maga csinál, kizárólag a mosáshoz vesz fel mosónőt, aki szlovák származása révén akcentussal beszél. Édesapja nyugdíjaztatásakor kifőzést létesít a Csikágóban. (Csikágó = a budapesti Városliget körüli külterület) “… a Muter főzött, a Fater szolgálta fel a megrendelt ételeket, és egyben ő volt a fizetőpincér is. Fején állandóan hátratolt keménykalapot viselt, szájában örökké füstölgő szivar, borostyán szipkában, könyékig feltűrt ingujj és kigombolt mellény egészítette ki öltözékét. A kifőzés jól megy, de fárasztja az öregeket, egy idő múlva abbahagyják, a kifőzés nyújtotta meggazdagodás reménye elillant.

A gimnázium után iratkozik be Rákosi Szidi Színitanodájába, 1914-ben. Gumilabdaszerű hajlékonyságát látva Szidi néni táncoskomikus szerepekre szánja az ifjú Makláryt. Azonban csak pár hónapot járhat az iskolába, mert 1915 tavaszán besorozzák katonának, és az olasz-frontra viszik, ahol hamarosan, egy hegyividéken zajló támadás során fogságba kerül. Fogsága 4 esztendeig, közel 46 hónapon keresztül tart Olaszországban. Nagy jellempróba ez Maklárynak, aki nehezen viseli el, hogy dirigálnak neki. Méltánytalan körülmények között vándoroltatják fogsága alatt, és egészen Nápoly határáig jut el különböző fogolytáborokba kerülvén. Itt a fogolytáborban a magyar ajkú egykori katonákból tábori színházat verbuvál fogolytársaival, és próbálja a magyar szó “fegyverével” életbentartani a megsebzett, és naponta sérülő önérzetüket, távol a hazától, valahol Szícília közelében.

Háborús élményeinek kifoghatatlan sorát meséli egy életen keresztül. Újonc katonakorából való az a története, amely során a kiképző őrmestere a születési helye iránt érdeklődik. Kételkedik az őrmester, valóban pesti születésű-e. “Láthatja rajtam őrmester úr, hogy nem vagyok prosztó” – válaszolt flegmán. “Mi a maga foglalkozása civilben?” – “Színész vagyok!” – “Akkor meg ne álljon úgy előttem, mint Hamlet cipőjében a bütyök!” – ordította magából kikelve az őrmester. 1919-ben kerül csak haza, csontig soványodva, némiképpen betegen. Amint felépül, visszamegy az iskolába, és befejezi tanulmányait a Csengery utcai Tanodában, Rákosi Szidinél.

Related Posts

Kommentár

You must be logged in to post a comment.

thời trang trẻ emWordpress Themes Total Freetư vấn xây nhàthời trang trẻ emshop giày nữdownload wordpress pluginsmẫu biệt thự đẹpepichouseáo sơ mi nữHouse Design Blog - Interior Design and Architecture Inspiration