Tiltott játékok

február 24, 2013 No Comments »

Jeux Interdits [1952]: A történet középpontjában az ötéves Paulette áll, aki egy repülőtámadás során elveszíti szüleit. Kíméletlen káosszal indul a film, a rendezőnek jól sikerül megragadnia a tragédiát, amit fel sem fog a főszereplő kislány, aki a szörnyű események után egy kis tanyára sodródik. A többedmagával élő parasztcsalád befogadja az árva csemetét, aki a kisfiúban, Michelben találja meg barátját. Innen kezdve a film furcsa népi drámává változik. Mikrovilágba, egy faluba kerülünk, mégis csupán két szomszédos családot jár körbe a történet, Paulette alkalmi-mostoha famíliáját, s a velük torzsalkodó Gouard-ékat. A kamera is inkább elhagyja a francia táj szemlélését és nagynéha kocsizva figyeli az egyre tohonyább parasztokat, s durva, egyszerű környezetüket. A két ifjú játékból állattemetőt kreál és kereszteket kezd gyűjteni, ez az elem adja a film gerincét. A parasztok és a városi lányka találkozásától olyan érzése lesz a nézőnek, mintha egyfajta mágikus realizmusba haladna a történet. Pedig nem.

Rejtett tartalom Login vagy Register hogy lásd a tartalmat. Jöjj hát, szeretettel várlak! Mert ugye te is tudod? Aki ismeri a célt, az megtalálja az utat is! Bejelentkezés avagy, Regisztráció után nincs ilyen üzenet! Ha valami elnyerte a tetszésed, szólj hozzá, írd le gondolataid, érzéseidl! Nabucco voltam. Hungary in the heart of Europe. I live in Győr

Clément beleszeret gyermekhőseibe és tetteikbe, s inkább burleszkes sziruppal önti le a jeleneteket ahelyett, hogy komoly drámává alakítaná azokat. A templom oltáráról is keresztet csenő Michelt lefülelő plébános morgolódásai éppolyan komikussá válnak, mint az idősebb gyermeküket elvesztő falusi család csoportképe. Az öregek csak a másnapnak élnek, s legfőbb bajuk, hogy borsót törjenek szomszédjuk orra alá. Clément mintha egy falusi színművet adaptált volna, amelyet furcsa módon gyermeklélektani motívummal is megfűszereztek. A film felénél már nem is emlékszünk a tragikus nyitányra: a keresztek és az állattetemek gyűjtése furcsa valláskritikába hajlik át, akár Buñuel hatását is könnyű belelátni.

Mégis, a háború korszakát megélt korabeli francia nézők inkább az elesettek, névtelenek mostoha sorsát vélték felfedezni benne. A gyermekek halálkoncepciója egyfajta buta játékként kezeli az életet, mégis, a kicsik önfeláldozó halálrítusa erkölcsileg az egymással vetélkedő, groteszk felnőttek felett áll. Az alkotók már nem is a rózsaszín, hanem a szentimentális neorealizmus stílusát akarták itt életre hívni, amelynek így viszont semmi értelme nincs, s ezt a hangulatot csak erősítik Narcisco Yepes állandóan ismétlődő gitárfutamai. Pedig a direktor néha a „buta paraszti” humorból is visszarántja nézőjét és figyelmeztet a valóság borzalmaira. Ilyen jelenet az, amikor a Paulette és Michel tucatnyi keresztet talicskáz hazafelé újdonsült temetőjükhöz, felettük pedig bombázók vívják égi csatájukat. Az efféle „mese” világát körbeveszi a zajos háború, amelyből csak időlegesen szakad ki az ember; ahol a halál és az élet is olykor infantilis és vaskos gyermekjáték.

Így a szentimentalitás mellé még az abszurd jelzőt is odatehetjük – csak sajnos e két jellegzetesség üti egymást. Nem érteni, Clément pontosan mit is akart elérni történetével, hiszen a befejezés mégsem szívderítő: Paulette árvaházba kerül, az angyalarcú kislány sírva fut el a tömegbe, egyetlen barátja, Michel után kiáltozva. Így harmadjára és befejezésül is a realizmussal végződik a film. Ám a tündérmese után szinte már-már hatásvadászat így elvarrni a szálakat. A filmet amúgy egy másik változatában giccses kerettörténet édesíti nehezen fogyaszthatóvá. Ebben a két kis csemete egy édeni világban saját történetét meséli el, sőt a végén ki is javítják a keserű befejezést.


Related Posts

Kommentár

You must be logged in to post a comment.

thời trang trẻ emWordpress Themes Total Freetư vấn xây nhàthời trang trẻ emshop giày nữdownload wordpress pluginsmẫu biệt thự đẹpepichouseáo sơ mi nữHouse Design Blog - Interior Design and Architecture Inspiration