Mesemondó 11.

május 24, 2015 No Comments »

meseszobaAz emberrel vele születik a mese imádata: a gyerekek öt-hat éves korukig nem győzik kedvenc meséiket újra meg újra meghallgatni, és ha a szülő valahol rövidíteni vagy javítani szeretne, közbevágnak, és a már kívülről tudott eredeti változatot követelik.A mesében bőven részesülő gyerekek azt is szeretik, ha a témát, a motívumokat ők adhatják meg: „Papa, most mesélj a cirmos cicáról és a partvisról”, mondják, noha soha ilyen mesét nem hallottak még, és akkor a szülő, rögtönözhet mesét a cirmos cicáról és a partvisról, vagy a szekrényről és a háromorrú boszorkáról, vagy a sünről és a gilisztáról. Miért szeretjük a meséket vajon?

[wolf_jplayer_playlist id=”11″]

Talán azért, amiért az emlősök kölyökkorukban imádnak egymáson hemperegni, a vadászat mozdulatait előre lejátszva. Az ember gyerekkorában képzeletben vadászik, és ezt felnőtt korában sem hagyja abba: előre elképzeli, minek mi lesz a következménye, és ennek alapján dönt, vajon a kérdéses tettet elköveti-e. Az aktív fantázia fejlesztésének, a képzelet rendeltetésszerű működtetésének eszköze a mese, és mindegy, hogy a szöveget füllel vagy szemmel fogadjuk-e be. A befogadás során a szöveg képekké, látomássá alakul, így rögzül előző nemzedékek valamennyi lényeges tapasztalata.

Fontos, hogy a tapasztalatot mi, a befogadók, magunk alakítsuk át látomássá, mert ebben a mi szellemi erőfeszítésünk is benne van, ezáltal mások tapasztalata azonnal a sajátunkká válik, és ránk hasonlít akkor is, ha a szövegben rögzített eseményekhez hasonlóak sem történtek még velünk. A saját látomásra könnyű visszaemlékezni. Ha az életben hasonló helyzetbe kerülünk, mint egy-egy mesehős, az emlékezet aktivizálódik. Mesét mondok, de talán világos, hogy felnőtteknek szóló verset, drámát, elbeszélést is értek rajta. Arra való az irodalom, hogy ne érezzük magunkat magányosnak, és megtapasztaljuk azt a sokszor keserű, de alapvetően mégis felemelő érzést, hogy olyan reménytelen helyzetben, mint most mi vagyunk, voltak már mások is; amint ezt megérezzük, helyzetünk máris kevésbé reménytelen.

Related Posts

Leave A Response

You must be logged in to post a comment.