Gyermeki őszinteség 5.

augusztus 5, 2014 No Comments »

csalad-03[Gyermekek: Az ajándékozásról]: A kisgyermek szívesen mond ellent szüleinek, próbálja érvényesíteni akaratát. Ez természetes jelenség, az önállósodás irányába hat: a dac egyik formája. A feleselés tulajdonképpen következmény, amely gyermekkorban még „gyógyítható”. Azt mondjuk az ilyen gyermekre és felnőttre, hogy izgága (kötekedő, akadékoskodó, nyugtalan természetű). Az ilyen gyermek viselkedésének normalizálásához igen nagy türelem kell, amelyet szeretet és nyugodt, családias légkör jellemez. Ha ez megvalósul, a gyermek viselkedésében eltűnik ez a gyakran bosszantó szépséghiba.

Szerintem az őszinteségre való nevelés alapfeltétele, hogy a családban olyan szellemi és lelki kapcsolat létesüljön, amelyet meghitt baráti viszony jellemez. Ilyen kontaktusban tudhatja meg a gyermek, hogy számára az apja és az anyja nemcsak szülőt jelent, hanem legbizalmasabb barátot is. Az őszinteségre való neveléshez a következő gyakorlatias javaslatom van: kisebb hibák, vétkek őszinte bevallása esetén ne büntessünk, sőt első esetben súlyosnak tartott vétekkor se büntessük a gyermeket. De járjon büntetés kisebb hibák elkövetéséért, amennyiben azok sorozatosan ismétlődnek. Vigyáznunk kell azonban arra, hogy az őszinteség ne minősüljön büntetésnek, tekintsük azt megbánásnak. Ilyenkor persze feltétlenül mutassunk rá, hogy azért nem kap gyermekünk büntetést, illetve azért kap enyhébbet, mert megnyilatkozása őszinte volt.

csalad-03Hiba lenne viszont, ha őszinteség esetén soha nem kapna dorgálást a gyermek, hiszen rájönne, hogy nem is olyan nagy baj valamilyen rendellenességet (bűnt) elkövetni, ha annak ára csupán az őszinteség, a töredelmes bevallás. Ugyanis az ilyen őszinteségnek a morális értéke hasonló lenne a hazugsághoz, hiszen valójában mindkettőt az motiválja, hogy a gyermek mentesülni akar az esetleges fizikai büntetéstől. Másfél éves kor táján kezdődik az, amikor a kisgyermekek kezdenek rájönni arra, hogy a külső dolgok bántalmazhatják. Elkezdenek félni az absztrakt dolgoktól, mert még nem tudják mi az, ami tényleg bánthatja őket. Körülbelül ötéves korukban jönnek rá arra, hogy az árnyék csak árnyék, a sötétség pedig napi jelenség – esténként kezdődik. Most már olyan dolgoktól kezdenek félni, amelyek otthonukat, közvetlen környezetüket veszélyeztetik.

Related Posts

Leave A Response

You must be logged in to post a comment.