Érted imádkoztam csendesen …
Érted imádkoztam csendesen ma reggel…
Kértem az Urat, hogy szerető gondoskodásával bocsássa meg mindazokat a cselekedeteidet, melyek vádolnak önmagad előtt, adja meg számodra, hogy szíved kitisztuljon és lelked a csend templomában Hozzá emelkedhessen. Kapj elégséges erőt ahhoz, hogy emlékeid fogságából – így a magányosság börtönéből – végre kiszabadulj és múltad fájó fejezeteit végleg ki tudd törölni az életedből annak érdekében, hogy fájó sebeid begyógyuljanak, lelki szenvedéseid megszűnjenek. Hogy legyél képes esélyt adni önmagadnak a változásra, ne maradj reményvesztett, tudj kibontakozni, találd meg a kulcsot Önmagadhoz.
Tudod, az Úr előtt nincsenek reménytelen helyzetek. Jövőbeni céljaidat csak hittel és reménnyel érheted el. Adja meg az Úr számodra, hogy legyél képes észrevenni a mindennapok apró csodáit, a körülötted megnyilvánuló apró jeleket. Ezek adjanak erőt számodra a kijelölt út folytatásához. … és végezetül küldjön melléd egy megértő, szerető társat, akivel szenvedéseidben, örömeidben osztozhatsz, aki által a boldogság és szeretet érzése természetessé válhat életedben.
Érted (is) imádkoztam csendesen ma reggel…
Anthony de Mello: A csend szava (részlet):
– Szakíts teljesen a múltaddal, és elnyered a megvilágosodást – mondta a Mester.
– Én fokozatosan szakítok a múltammal.
– A növekedés fokozatosan történik, de a megvilágosodás egy pillanat műve.
Később még hozzátette:
– Vegyük például az ugrást. A szakadékon nem juthatsz át kis szökkenésekkel…