Irigység
Hajlamosak vagyunk a féltékenységet az irigység szinonimájaként használni, pedig valójában két különálló érzésről van szó. Az irigység magában foglalja a vágyat, hogy a magunkénak tudhassuk azt, ami a másiké, ezzel szemben a féltékenység sokkal inkább valaminek az elvesztésétől való félelemről szól. A féltékenység és az irigység sokban különbözik egymástól. Míg a féltékenység lehet racionális, az irigység csak a legritkább esetben az. Amikor irigyek vagyunk valakire, általában neheztelünk is rá, amiért az irigység tárgyát magáénak tudhatja. És bár hajlamosak vagyunk ezt figyelmen kívül hagyni, de nagy valószínűséggel nem azért birtokolja azt a bizonyos valamit, hogy ezzel nekünk rossz érzést okozzon.
Épp úgy, ahogy a romantikus kapcsolatainkban is felmerülhet a féltékenység mellett az irigység is, a baráti vagy családi kapcsolatainkban is jelen lehet a féltékenység.
Kismértékben a féltékenység és az irigység sem okoz problémát, az életünk részei, természetes érzések. Ha azonban túlságosan nagy teret engedünk nekik, pusztító hatásuk lehet. Berit Brogaard filozófus szedte össze, hogy mit tehetünk annak érdekében, hogy ezek az érzések ne kerekedjenek felül rajtunk. Sokan hajlamosak vagyunk arra, hogy hagyjuk, hogy az érzelmeink határozzák meg a cselekedeteinket. Akkor mosolygunk, amikor jól érezzük magunkat, és olyankor sírunk, amikor szomorúak vagyunk. Természetesen előfordul, hogy a viselkedésünk felülírja az érzéseinket, ehhez azonban egy bizonyos szintű tudatosságra van szükség. Gondolj csak bele, hiába veszekedtek reggel a pároddal, egy nem sokkal később esedékes állásinterjúra valószínűleg mégis előveszed a legszebb mosolyodat.
Lassú internet, illetve nagyobb videónál előfordulhat, hogy a videóra 
másodpercet (esetleg egy kicsivel többet) is várnod kell, indítás után!..
