Bírák Könyve
[Biblia – Az Ószövetség könyvei]: Ez a viszonylag rövid bibliai irat egy egyedülálló korba enged bepillantást. Kánaán elfoglalása után Izráel kb. i.e. 1398-1050-ig Istentől választott bírák irányítása alatt élt, és ezalatt az idő alatt megvalósult körükben a teokrácia, azaz az Isten-uralom bibliai eszménye. Míg egyfelől sajnálattal kell megállapítanunk, hogy a nép miatt ez a kor sem volt mentes a megingásoktól, másfelől elmondhatjuk, hogy az akkori Izráel történelme tanulságul szolgál a ma hívő embere számára. Láthatjuk majd, hogy a nép egészének életében mennyire nem tudott tartós változást munkálni semmilyen Istennel szerzett tapasztalat, de láthatunk hit által győztes egyéni életeket, akiket Isten eszközül tudott használni a kezében, valamint azt is, hogy ezek az emberek is mennyire gyengék és esendőek voltak, amikor nem rendelték alá magukat teljesen az isteni befolyásnak. A legfontosabb tanulság azonban magának Istennek a türelme, amellyel hordozta népét.
Amíg Izráel képes volt felismerni nyomorúságát, és kész volt változtatni útjain, Isten mindig könyörült rajtuk. Szabadítót küldött, akit hatalmának és csodáinak megnyilvánulásaival segített győzelemre népe és ügye ellenségeivel szemben. Bírák könyvét olvasva lehetetlen nem látni az akkori Izráel állapota és a miénk közötti hasonlóságot. Hitéletünk hiányosságai miatt mi is lelkileg meggyöngült állapotban vagyunk. Ha változni vágyunk, nemcsak magunkkal kell megküzdenünk, hanem Isten ellenségeivel is.
A jó és a rossz próféciákban megjövendölt utolsó nagy összecsapása előtt állva mérhetetlenül nagy szükségünk van a személyes lelki életünkben való megtisztulásra és a hitbeli megerősödésre, afelől, hogy Isten hatalma csakugyan olyan végtelen, ahogy az Bírák könyvében is oly sokszor megmutatkozik. Bár a jó Isten segítene bennünket ezeknek a tapasztalatoknak a megismerésében, és magunk is megláthatnánk, hogy mit jelent, amikor “buzgó lőn az Úrnak szeretete az ő földe iránt, és kegyelmezett az ő népének”.
