Mózes „5” Könyve
[Biblia – Az Ószövetség könyvei]: Ószövetség – Újszövetség. Mi a különbség? Az Újszövetség tanításainak és eseményeinek alapját az Ószövetség fekteti le. A Biblia progresszív kinyilatkoztatás. Aki bármelyik jó könyv első felét kihagyja, és a közepétől kezdve próbálja csak megérteni, az nehezen fog eligazodni a szereplők, a történet és a végkifejlet szövevényeiben. Ehhez hasonló módon az Újszövetség is csak úgy válik teljesen érthetővé, ha az ószövetségi események, személyek, törvények, áldozati rendtartás, szövetségek és ígéretek beteljesedéseként tekintünk rá. Ha csak az Újszövetség állna rendelkezésünkre, akkor az evangéliumok olvasásakor nem tudnánk, hogy miért várták a zsidók a Messiást. Az Ószövetség nélkül nem értenénk, hogy miért jön el ez a Messiás, és nem azonosíthatnánk a Messiást a Názáreti Jézussal a vele — például szülőhelyével, halálával, feltámadásával és szolgálata további számos részletével — kapcsolatos nagyszámú prófécia segítségével. Az Ószövetség nélkül nem értenénk az Újszövetségben felbukkanó zsidó szokásokat. Nem értenénk, hogyan csavarták ki Isten törvényét a farizeusok saját hagyományuk beemelésével.
[mp3player width=250 height=320 config=fmp_jw_widget_config.xml playlist=mo1.xml]
Nem értenénk, miért haragudott Jézus annyira a templom megtisztításakor. Nem értenénk, hogy ugyanaz a bölcsesség áll rendelkezésünkre, amellyel maga Krisztus is megválaszolt ellenfeleinek. Az újszövetségi evangéliumok és az apostolok cselekedeteiről szóló könyv sok, több évszázaddal azelőtt keletkezett ószövetségi prófécia beteljesedését örökíti meg. Az evangéliumokban található, Jézus születésével, életével, csodáival, halálával és feltámadásával kapcsolatos körülményekben a Messiás első eljöveteléről szóló ószövetségi próféciák beteljesedése érhető tetten. Ezekben a részletekben tárul elénk hitelesen, hogy Jézus a megígért Krisztus. Sőt, még az újszövetségi próféciák is korábbi, ószövetségi próféciákra épülnek. Ezek az újszövetségi próféciák Krisztus második eljövetelének eseményeivel kapcsolatosak. A Jelenések könyvében nagyságrendileg három versből kettő ószövetségi versekre épül vagy ezekre utal. Mivel a Szentírás progresszív kinyilatkoztatás, az Újszövetségben olyan tanítások is kibontakoznak, amelyekre az Ószövetségben csak célzásokat találunk.
A Zsidókhoz írt könyvben láthatjuk, hogy Jézus a valód főpap, és az ő egyetlen áldozata minden addigi áldozat helyébe lép, hiszen ez utóbbiak csak puszta ábrázolásai voltak az eredetinek. Az Ószövetség bocsátja rendelkezésünkre a törvényt, amelynek két része van: a parancsolatok és az ezeknek való engedelmességből vagy engedetlenségből származó áldások és átkok. Az Újszövetség egyértelművé teszi, hogy Isten azért adta ezeket a parancsolatokat az embernek, hogy az ráébredjen: szüksége van a megváltásra; soha nem is akarta, hogy ezek által üdvözüljünk. Az Ószövetség leírása szerint az áldozati rendtartás, amit Isten az izraelitáknak adott, csak átmenetileg fedte el bűneiket. Az Újszövetség azt tanítja, hogy ez a rendszer Krisztus áldozatára utalt előre; az üdvösség kizárólag őrajta keresztül érhető el. Az Ószövetség tanúja volt az Édenkert elvesztésének; az Újszövetség bemutatja, hogyan szerezte azt vissza a második Ádám, és hogyan kerül majd helyreállításra egy nap. Az Ószövetség bemutatja, hogyan szakadt el Istentől az ember a bűn miatt, az Újszövetség pedig azt hirdeti, hogy az ember Istennel való kapcsolata helyreállhat.
