Nem jó Egyedül

Nem jó Egyedül

Amikor Isten hat nap alatt megteremtette a Földet, minden egyes napon azt mondta: jó, igen-igen jó. Amikor befejezte Isten az egészet a hatodik nap végén, úgy olvassuk: “És látá Isten, hogy minden a mit teremtett , ímé igen jó. És lőn este és lőn reggel, hatodik nap”. Eddig még csak ez a szó hangzott el Isten szájából: jó. Most első ízben mondta Isten, hogy nem jó. Valami nem jó. Nem jó az embernek egyedül lenni. Amikor Isten kimondta, hogy nem jó, akkor rögtön gondoskodott is arról, hogy az ember ne legyen egyedül: “szerzek néki segítő társat, hozzá illőt.” Ez az első, amit meg kell jegyeznünk mindnyájunknak, akit nyomaszt a magány. Amikor érzi az ember, nem jó egyedül, ne kezdjünk el intézkedni. This page requires Adobe Flash Player Isten mondhatja ki csak azt,...

Megnézem

Fordulj a szívedhez

Fordulj a szívedhez

Ha leereszkedsz lelked mélységeibe, megtalálod a boldogsággal kevert szomorúságot. Vajon lehetnek-e boldogok a napok, ha nem ismerjük a szomorúságot? Ott van ő mindenben, a lombját hullató fa koronájában, a szirmát vesztő virágban, a medréből visszavonuló tenger hullámában és a felhők mögött lebukó nap búcsúzásában. A hegyek szívében is ott lapul a szomorúság. Bánkódnak, hogy nem nőttek az égig, s ha egykor az egek lábát is súrolták, az évek múlásával ormuk megkopott, színük elhalványult. Ezt teszi velünk az idő: a szépség is törékeny, mért volna kegyesebb az örömökkel? Hogy minden boldog pillanatba egy csepp szomorúság vegyül, úgy a szomorúság felkészít a boldogabb időkre. Emberi ez is: alászállás és felemelkedés. >Ahogy a nap és az évszakok búcsúznak, majd...

Megnézem

Ne nyomd el!

Ne nyomd el!

A fájdalom nem más, mint az értelmünket elzáró burok feltörése. Éppúgy, ahogy fel kell törni a gyümölcs csonthéját, ha hozzá akarunk jutni a maghoz. A jólét valódi értékét nem tudjuk megítélni mindaddig, amíg nem éreztünk fájdalmat, éppúgy, ahogy nem élvezzük az édest, amíg meg nem kóstoltuk a keserűt, vagy a jót, amíg meg nem ismertük a gonoszt, sőt magát az életet sem értékeljük igazán, amíg szembe nem kerülünk a halállal. Azt mondanám a gyászolóknak… tekints úgy minden napot, mint új kihívást, a bátorságod megmérettetését. A fájdalom hullámokban érkezik, vannak napok, melyek minden különösebb ok nélkül nehezebben elviselhetők, mint mások. Tűrd el a fájdalmat. Ne nyomd el. Soha ne próbáld elrejteni a bánatodat magad elől. Majd apránként… Éppúgy, mint a...

Megnézem

Miért fáj?

Miért fáj?

Állítólag a szerelem hozza mozgásba a világot. Szeretünk és szeretve vagyunk – ez csak a tökéletes partnerrel lehetséges. Ilyenkor van igazán értelme az életnek. És, ha még a szex is káprázatos! Nem csoda, hogy lelkesen várjuk, hogy találkozzunk azzal a bizonyos „Nagy Ő-vel”. Az élet folyamatos egyesülések és elválások sorozatára épül. Egy elmélet szerint az isteni erők születés előtt szétválasztják a lelkeket, és az egyik egy férfi, a másik pedig egy nő alakjában testesül meg. A két fél tulajdonosai aztán elindulnak önálló fejlődésük útján, viszont SOHA nem hagyják el alapvető tulajdonságaikat. Ez segíti őket abban, hogy az ikerlélekkel való találkozás idején felismerjék egymást. This page requires Adobe Flash Player Az út azonban rögösebb, mint azt gondolnánk....

Megnézem

Ha a szív fáj

Ha a szív fáj

A szerelmi bánatot gyakran nem vesszük elég komolyan vagy megmosolyogjuk, pedig a gyász és a halál mellett az összetört szív is okozhat olyan extrém stressz helyzetet, amely sorsdöntő hatással bír a test, a lélek és a szellem számára. Ha azt gondoltuk, hogy mindörökké együtt maradtunk, de ha nem is terveztünk ezzel a lehetőséggel, az elszakadást feldolgozni akkor is rémisztőnek találjuk akár mi szakítottunk, akár velünk szakítottak. Nem csak a párkapcsolat kialakításához, de a befejezéséhez is két ember kell, a szakítások többségében mindkét fél számára magányos és fájdalommal teli időszak túljutni a másikon. Legtöbben ebben az időszakban kisebb-nagyobb krízisen megyünk keresztül. A szerelmi bánat hatására a racionális gondolataink és tetteink gyakran háttérbe...

Megnézem

Szeretet forrás

Szeretet forrás

Önmagunk szeretete nem önzés! Félelmeinktől, bűntudatainktól és fájó múltunktól való megszabadulás, az első lépcső a szeretet útján, először megtanuljuk magunkat szeretni…Önmagunk szeretete nem a mindent magamnak kifejeződése, hanem valódi értékes önmagunk megtalálása, a belső harmóniánk és önmegvalósításunk útja. Ki megtanulja magát szeretni, az képessé válik másokat is szeretni! Önmagunk valódi szeretetét a önismeret útján az elfogadás és megértés, önmagunk figyelése és tudatos irányítása lévén érhetjük el. Tanulás útján elérhetjük, hogy önmagunkat teljesen feltárva megismerjük, reakcióinkat érzelmeinket szellemi lényünk működési mechanizmusát. Rossz tulajdonságaink, reakcióink, érzelmeink nem feltétlenül a megváltoztatásukat igénylik, sokszor csak odafigyelést...

Megnézem

Kicsi vagyok

Kicsi vagyok

Az életünk messze-messze többről szól, mint aminek látjuk. Kibeszélhetetlenül többről szól annál, mint amit az álmaink, a vágyaink mutatnak; vagy annál, amit a félelmeink mutathatnak. Azt mondja az Írás, hogy e világ istene megvakította a hitetlenek gondolkodását. Persze, mi nem vagyunk hitetlenek. Mi nem, de azon tűnődöm, hogy ennek a vakságnak nincs-e hatása ránk is. Nem lehet-e, hogy a félelem, a haláltól való félelem, amely fogva tart; a félelem, amely azért van ott, mert még nem lettünk tökéletessé a szeretetben, képes a mi gondolkodásunkat is elhomályosítani? A megértés, a megismerés érdekes dolog. Az élet többről szól, az élet nagyobb, gazdagabb, bőségesebb forrásokban, mint gondolnánk. Egy végtelen teremtő, szerető Isten a mi forrásunk, és mi nem látjuk....

Megnézem

Ilyen a szerelem?

Ilyen a szerelem?

Szakítani mindig nehéz. Aki azt mondja, hogy könnyű, soha nem is volt szerelmes a másik félbe. Szakítani még akkor is nehéz, ha már nem vagy szerelmes. Ott van a ragaszkodás, ami sokszor olyan erős, hogy már-már elhisszük, ez még szerelem. Biztos nem szeretem már? Nem lehet, hogy csak kell egy kis szabadság, és nem muszáj rögtön szakítani? Mi van, ha ez mégis szerelem? Lehet, de mi is a szerelem? A szerelem egy összetett érzés, a másik ember egész lényére irányuló komplex vonzalom. A szerelemnek csak úgy, és akkor van értelme, ha beteljesedett vágyakozásról, kölcsönös vonzalomról van szó. Amennyiben a szerelem nem ilyen, úgy értelmetlen, és ennél fogva egyetlen ember sem érdemli meg, hogy ilyen megalázó helyzetben, tartósan megmaradjon! Ha ilyen helyzetben...

Megnézem

Egyre többször

Egyre többször

Talán az egyetlen igazán hatásos orvosság megvárni, amíg elmúlik a fájdalom. A gyógyulást azonban meg lehet gyorsítani. Igaz, ami jó az egyiknek, az mit sem ér a másiknál. Főleg, ha már többször csalódtál, hamar levonod a következtetést: nincs is szerelem, csak kalandok vannak, azokból pedig nem kérsz. Ennek a hátránya az, hogy a tudatos elszigetelődés, a csigaházba bújás vége a megkeseredés. Ez pedig az életben nagyon rossz útitárs. Valójában nem a másik nemet, csakis önmagadat bünteted azzal, hogy egyedül maradsz. This page requires Adobe Flash Player A leghasznosabb módszer, ha kibeszélheti magából az ember mindazt, ami a lelkét nyomja, ez nagy megkönynyebbülést ad, mert közben jó néhány tévedésre, baklövésre is fény derül, arra is, amit a csalódott panaszkodó...

Megnézem

Jó lenne!

Jó lenne!

Szeretet, szerelem és barátság? Mindenki tudja, hogy rettentően zűrzavarosak, kiszámíthatatlanok is tudnak lenni, sokszor súlyos csalódások, szorongások és szomorúság forrásai. És éppen ezért tanulhatunk belőlük oly sokat. Amikor szomorúak és elkeseredettek vagyunk, úgy érezhetjük, hogy az élet kegyetlen és igazságtalan. Ezért ilyen időszakokban hajlamosak vagyunk a boldogságot megfelelő életcélnak vagy talán a létezés „természetes” állapotának tekinteni. Ezzel azonban figyelmen kívül hagynánk azt a fontos igazságot, hogy az emberi lét megéléséhez a szomorúság ugyanolyan szervesen hozzátartozik, mint a boldogság. A pillanatnyi derű és az öröm, sőt a bennünket időnként eltöltő elégedettség csak attól nyer értelmet, hogy éles ellentétben áll az átélt csalódással,...

Megnézem