A ludas ember

A ludas ember

Fazekas Mihály [1766-1828]: Fazekas Mihály a 18. század végén katonaként sokfelé járt, így találkozhatott A ludas ember című román mesével is. Ez szolgálhatott Lúdas Matyi című művének alapjául. A hatalmaskodó, igazságtalan úron bosszút álló egyszerű, de eszes ember alakja sok nép mesekincsében fellelhető. A történet eddig ismert legősibb változatára Törökországban bukkantak rá egy ásatás során. A verses elbeszélést Kr. e. 701-ben másolták ékírással egy asszír agyagtáblára. Főhőse, Dzsimil-Ninurta asszír szegényember, akit a városbíró megfoszt egyetlen kecskéjétől. A pórul járt főszereplő megfogadja, hogy bosszút áll az őt ért sérelemért, és Lúdas Matyihoz hasonlóan ő is háromszor elpáholja ellenfelét. A történet később világszerte elterjedt, és számos változata...

Megnézem

Babits

Babits

Babits Mihály [1883 – 1941]: Az Adyval induló új magyar irodalomnak, a Nyugat nemzedékének Ady után sorrendben következő második legnagyobb költője volt Babits Mihály (ha ugyan szabad és lehetséges ilyen számozott sorrendet felállítani nagy költők között; mégis: kétségtelen, hogy ebben a körben Ady a legnagyobb, a többiek közül pedig művészi erőben is, hatásban is, irodalomtörténeti szerepben is kiemelkedik Babits). Már a kortársak is úgy tartották nyilván Adyt és Babitsot, mint a két irodalmi vezért. Ezenkívül azonban semmi sem emlékeztet bennük egymásra. A politikus Ady mellett Babits hangsúlyozottan elhúzódik a politikától, és csak élete legvégén, a megerősödött fasizmus idején ébred rá politikátlanságának erkölcsileg is, művészileg is helytelen voltára....

Megnézem

A Hatholdas

A Hatholdas

Babits Mihály [1883-1941]: Babits poétikus elbeszéléseit sajátos humor, gazdag társadalom és jellemraj, mély filozófiai gondolat jellemez. A kötet középpontjában a címadó nagynovella áll. Egy fiatalember története, akit kedve ellen jegyességbe ugratnak s aki meddő, szánalmas kísérletek után az utolsó pillanatban mégis csak kisiklik a házassági harapófogó közül. A Hatholdas rózsakert gazdag és magas mű, odaillik a Babits-novellák első vonalába. Ami itt, az első vonalban is külön megbecsülést biztosít neki, az a humora. Babitsnál a humor ritka ragyogás. A Halálfiai-ban megfénylik ugyan itt-ott, a Hatholdas rózsakert-nek azonban szinte uralkodó eleme. Nem afféle régimódi, széles mosolyú derű ez (bár abból is van benne valami), hanem egy ösztönös férfikajánság, amely...

Megnézem

Mikszáth

Mikszáth

Mikszáth Kálmán [1847-1910]: Sokszor mondották, sokszor le is írták, hogy Mikszáth Kálmán az eddigi magyar irodalom legnagyobb regényírója. Az ilyen kijelentés mindig kockázatos, mert a kultúra, a művészet világában nincs hossz- vagy súlymérték, amely első vagy második helyet igazoljon a legnagyobbak között. Hogy ki a nagy író, a nagy költő — azt meg tudom mondani, s indokolhatom, hogy miért mondottam. De hogy az igazi nagyok között melyik a legnagyobb — ez gyakorta ízlés kérdése. És egy ilyen névsorban, mint Jókai Mór, Kemény Zsigmond, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Krúdy Gyula, csak ízlés alapján lehet rangsorolni. De annyi bizonyos, hogy nem lehet oly szűken megszabni a legjobb, legszebb, legjelentékenyebb magyar széppróza irodalom körét. hogy Mikszáth ne a...

Megnézem

Édes anyaföldem!

Édes anyaföldem!

Benedek Elek [Édes anyaföldem!]: Első fejezet: Ebben az író a faluját s a nemzetségét mutatja be. Második fejezet: Ebben felelet lesz arra az együgyű kérdésre: miért építettek házat Gábor bácsinak, holott még csak húszéves volt? Ennek rendjén szó lesz a régi s mai székely házakról, sőt arról is, milyen volt az iskola. Harmadik fejezet: Ebben az író néhány lapot szentel édesapjának, akivel az olvasónak még gyakran lesz találkozása. Negyedik fejezet: Ebben az író feleleveníteni próbálja az erdei életet, amilyennek ő kisgyermek korában látta. Ötödik fejezet: Ebben az író arról az esztendőről beszél, amikor az öregek megfiatalodtak. Hatodik fejezet: Ebben az író a régi kollégiumot próbálja megeleveníteni, amilyennek gyermekszemmel látta. Here is the Music Player. You...

Megnézem

A gólyakalifa

A gólyakalifa

A gólyakalifa Babits Mihály első regénye. A mű egyszerre lélektani és detektívregény, a személyiséghasadás és személyiség-megkettőzés modern lélektani földolgozása. Az úrifiú és iparostanonc kettős életű figurájának életét követhetjük nyomon tizenhat éves korától egészen rejtélyes módon bekövetkezett haláláig. A regényt több mint hússzor adták ki első megjelenése óta. Formáját tekintve a mű 11 fejezetből áll össze, melyek tartalmilag koherensek, ez alól kivétel az utolsó, tizenegyedik rész. A mű tehát két szövegnek is tekinthető. Az egyik a Tábory Elemér önéletírása címet viseli (1-10 . fejezet), a másik (11.) egy alig egylapos utóhang, Az író levele, mely az eredeti kiadásban, a külső referencialitást erősítendő, Az író levele Móricz Zsigmondhoz. Babits Mihály a...

Megnézem

A bolondok grófja

A bolondok grófja

Jókai Mór műfajilag énekes bohóságnak nevezte az 1887. december 30-án, a Budapesti Népszínházban bemutatott 3 felvonásos vígjátékát. A darab lényegében, a kor divatjának megfelelően, egy népszínmű. Jókai vígjátékában kb. 80 népdalt énekeltek el a szereplők a korabeli nézők nagy gyönyörűségére. A cselekményben, egy gazdag bankár fia, az ifjú Koromfi megérkezik újonnan vásárolt uradalmába, melyet előző tulajdonosa halála után, az örökösök, a cselédséggel együtt eladtak. Koromfi megdöbbenve tapasztalja, hogy minden cselédje bolond. Ráadásul a kastély előbbi lakója, Iringa grófkisasszony is ott lakik, aki néma, illetve csak énekel. A rászedett Koromfi előbb dühbe gurul, majd fejébe veszi, hogy kigyógyítja bolondjait… Jókainak ezt a vígjátékát ritkán látni színpadon....

Megnézem

Heart Song „2”

Heart Song „2”

‘Ülsz szemben a másikkal, és nem tudod, miről beszél. Nem érted, idegen számodra. Nem tudod megközelíteni. Mert a két lélek nem beszél egymással. Nincsenek összhangban. Mindig a lelkek határozzák meg a kapcsolatot. A test csak a kifejezés eszköze. Ülsz szemben a másikkal, és szavak nélkül is tudod, mit mond. A pillantása, az arca, a mosolya, mozdulata mindent elárul. Mert a két lélek beszél ilyenkor egymással. És ha ez szemtől szemben igaz, akkor igaznak kell lennie akkor is, ha két ember távol van egymástól. Lelkeik akkor is találkozhatnak, beszélhetnek. Mert ők szabadok. Mindenkinek megvan a maga társa. Mintha a két lélek egy volt volna, ott, ahonnan minden élet ered.’ Here is the Music Player. You need to installl flash player to show this cool...

Megnézem