Együtt, Ketten!

aug 28, 2013 by

Együtt, Ketten!

Látni azt, amit senki más nem lát. És hagyni, hogy a másik lássa azt, amit senki másnak nem akarsz megmutatni. Ez lenne a szerelem? Ez a felfokozott, vakító ragyogású érzés, amely minden előzetes figyelmeztetés nélkül, egyik pillanatról a másikra feloldja a leghevesebb ellenállást, a legmakacsabb gátakat két ember között, és melegségből puha burkot von köréjük? Minden áldott nap hinned kell abban, hogy ami a tiéd, az a tiéd lesz. Amit neked szántak, az nem pottyanhat más ölébe, és ha megérkezett, ő bizony nem megy sehova. Visszajön, megsimogatja a buksidat, lehajol, egy puszit nyom rá, magához húz, és közli, hogy ő aztán marad, még akkor is ha a világ összedől. Feletted fog állni, hogy még véletlenül se zúzzon darabjaira. Mert ő ezért van.

Történhet bármi a világban. Lehet kitűnő munkánk, jól fizető állásunk, bejárhatjuk a világot. Elérhetjük a csillagokat, de mégis, életünket a másikhoz fűződő viszonyunk határozza meg. Körülötte forog a világ, a gondolataink, bármit teszünk. Nő és férfi viszonya határozza meg a világot, ez mozgatja, ez viszi tovább. A Másik mindig benne van a kávéban, a finom ebédben vagy éppen az odaégett vacsorában, egy könyvben, a déli harangszóban, egy illatban, a szépre sikerült gondolatban… mindenben. Ha nehéz a munka, ha sikeres vagy, ha rossz napod van, ha ragyog rád a napfény, mind-mind miatta van. A másik miatt. A Nő miatt. A Férfi miatt. Bármit teszel, ott van mindenben. Egyik a másik nélkül nem teljes. Csak együtt. Ketten.

Related Posts

Share This

Szólj hozzá!

You must be logged in to post a comment.