Haladj az úton

máj 11, 2013 by

Haladj az úton

Az egyenes úton, messzire el lehet látni, de ott vannak az árnyékok, az út szélén a veszély, a fák, a bozótos, hogy onnan ha nem vagyok elég figyelmes, akkor veszély leselkedhet rám. Minden fizikai esemény egy előjele a lelki megtörténéseknek. Például, ha én azt veszem észre, hogy nagyon biztosan haladok az úton, de nem figyelek sem jobbra, sem balra az azt jelenti, hogy nagyon elbizakodott vagyok és nem érdekel a rajtam kívül történt események sorozata. Ha úgy haladok az úton, hogy figyelmes vagyok, akkor észre vehetem azt is, hogy pl. az út másik oldaláról valaki át akar jönni, de nincs neki segítsége, egyedül képtelen. Ha átsegítem akkor már nem csak magammal voltam elfoglalva, hogy én haladhassak, hanem közben segítettem másnak is, hogy visszataláljon esetleg az útra, amelyről valami oknál fogva letért.

Az úton való haladás az csak addig történik egyedül, amíg az ember magába burkolózik, és nem enged magához közel senkit, csak az ő rideg természete úralja és a megrögzött elképzelése az Istenről és az Ő tanításáról. Jézus is azt tanította a tanítványainak, hogy „alakítsátok át a gondolkodásotokat”. Ha ezt figyelembe vesszük, akkor nyitottnak kell lenni az embernek, hogy észrevegye a körülötte lévő emberek segítségét is. Csak sokan nem segítségnek veszik, hanem kioktatásnak érzik azt. Itt van a bezártság, a nyitott ember mindenkitől képes tanulni valamit, aki pedig bezárkózik, csak egyetlen formában képzeli el az Isten tanítását, az nagyon silány és szegény erszénnyel érkezik meg a mennyei otthonába.

Related Posts

Tags

Share This

Szólj hozzá!

You must be logged in to post a comment.