Cigány törvény

Cigány törvény

Volt egyszer egy öreg cigány, aki soha nem hagyta el a hegyoldalt, ahol lakott. Kocsmába se igen járt, újságot nem olvasott, még a Dallast se nézte. Tisztelték a népek, mert igen büszke ember volt és mert szép meséket mesélt. A templomot kerülte, de félte az Urat. Volt az öregnek három csudaszép lánya, akiket a világon mindennél jobban szeretett…” Lovér, az öreg cigány, a világtól elzárva boldogan él egy kis cigánytelepen – akárcsak a mesében. Egy reggel szokatlan eseményre ébred:

megjelenik a városi tisztviselő, hogy kiköltöztesse a cigányokat idejemúlt, egészségtelen viskóikból. A telepet felszámolják: a tanács pénzzel kárpótolja a romákat.

Lovér tiltakozik, nem akarja elhagyni házát. A hivatalnok kérlelhetetlen. Sértő szavaira villannak a cigányok kései, a hivatalnok holtan fekszik a földön. Lovér elhatározza, hogy szétosztja a pénzt három lánya között. Születésnapján összehívja a falu népét, és – mint Lear király népi hasonmása – várja, hogy lányai tanúságot tegyenek szeretetükről. Mikor Sarolta, a legkedvesebb lány nem engedelmeskedik, Lovér haragjában elkergeti.

A buldózerek lerombolják a falut. Lovér útnak indul, hogy szembenézzen két bűnével: megtalálja elűzött lányát és kiengesztelje annak lelkét, akit halálra sebeztek. Vándorlásaiban egyetlen társa Tamáska, a falu magányos, néma bolondja. A film Lovér megtisztulásának lírai története. Hosszú, viszontagságos Odysseiája „felejthetetlen képet nyújt” nemcsak a magyar táj szépségéről, hanem a magyar valóság ellentmondásairól is.

Az Oscar-díjra jelölt film mese, álom és valóság világát egyesítő elemeit remekül szolgálja Kiss Ferenc zenéje, amely a társadalom peremén élő cigányság ősi kultúrájából, folklórjából táplálkozik. A Romani Kris rendezője: Gyöngyössy Bence. Zene: Kiss Ferenc.

Lassú internet, illetve nagyobb videónál előfordulhat, hogy a videóra másodpercet (esetleg egy kicsivel többet) is várnod kell, indítás után!..

Submit a Comment