Románesz

Románesz

Erdély – A legtöbb roma család életét alapvetően meghatározó szegénység, a központosított ipari társadalom peremén való tehetetlen tengődés megnyomorító hatása ellenére a roma közösségek élete szép példa rá, hogy az emberek nem pusztán elszenvedik a körülményeket, amelyeket nem maguk választottak, hanem erejükhöz mérten meg is változtatják azokat; hogy megkísérlik az őket körülvevő világot tőlük telhetően a legjobbra formálni, és a mindennapok fájdalmai és nyomorúságai között is megőrizni egy jobb élet képét. ROMANESZ: (‘a cigány mód, a cigány szokás’). A szót egyaránt használják a cigány nyelvre, a romára, és annak mikéntjére, ahogyan a cigányok dolgaikat intézik.

Noha a romák a mindennapi életben a románesz és a magyar nyelv keverékét használják, formális alkalmakkor csak a románesz megengedett, a magyar nyelv (jobban mondva amit ők magyar nyelvnek tartanak) nem, sőt sértésnek számít ilyenkor magyarul szólni egy romához.

Here is the Music Player. You need to installl flash player to show this cool thing!

A romák vélekedése az egyes roma csoportok tájszólásbeli különbségeiről azt mutatja, hogy megítélésük szerint a beszéd stílusából és fordulataiból az emberek egyéb tulajdonságaira is következtetni lehet. A „nemzetekként” (nemzető) nyilvántartott egyes cigány csoportok közötti különbségek a romák szerint leginkább a románesz különböző dialektusaiban nyilvánulnak meg. A roma nyelv ismerete nagyon fontos azok miatt a viszonylatok miatt, amelyeknek részeseivé teszi beszélőit. Ez az a pont, ahol a románesz két jelentése, a nyelv és a kultúra eggyé válik.

Jól tükrözi ezt, hogy milyen nagy jelentőséget tulajdonítanak a romák a megfelelő üdvözléseknek. ,,Dobro-j tu”-val köszöntik egymást, ha aznap először találkoznak, még ha erre este kerül is sor, a ,Laso-j tyo gyesz”-t (‘Jó napot neked’) és a ,Lasi ratyi”-t (‘Jó estét’) angol megfelelőikkel azonos módon használják, míg a nap utolsó köszöntése búcsúzáskor a „De/ tuk’o Del lasi ratyi” (‘Adjon Isten jó éjszakát’). A szokásos válasz az első háromra ,Najisz tuke” (‘Köszönöm’), az utolsóra pedig „Zsa Dévlesza” (‘Menj Istennel’). Míg ezek a köszöntések az alkalmi találkozásokkor járják, a romák leggyakoribb üdvözlési formái, „T’avesz baxtalo” (‘Légy szerencsés’) és az erre adott válasz, „T’avesz vi tu” (‘Légy te is’), már közelebbi kapcsolatot tételeznek fel. Formálisabb alkalmakkor a romák néha kezet fognak, vagy ha egyazon nem képviselői, cuppanósan szájon csókolják egymást.

Submit a Comment