A Nő

Júl 13, 2014 by

A Nő

(Her-2013): Ha úgy véljük, a film a szakítás utáni gyászmunka eredménye, akkor ennek a nagyon sokrétű és sokrétűségében érdekes filmnek csak egyetlen aspektusát ragadtuk meg. Igaz, a legnyilvánvalóbbat. A film legfontosabb tanulsága tulajdonképpen banális, mint egy Osho-mondat: ha letesszük a kütyüket, nagyobb esélyünk van megtalálni az igazit, jobban és mélyebben tudunk szeretni. Látva a folyton okostelefonjaikon csüngő, szinte már egymásra sem pillantó fiatalokat, e tanulság sulykolását nem mondhatja recenzens céltalannak, ám túlságosan eredetinek sem. A Her – maradjunk az eredeti címnél, hiszen a magyar félrehord – a legfőbb megállapításán túl tesz még pár megszívlelendő megjegyzést korunkról, korunk emberéről. Spkie Jonze filmje utópia, vagyis úgy mutat tükröt a jelen kor társadalmának, hogy a történetet a közeli jövőbe helyezi. Egy metropolisznak látszó, pasztellszínekben pompázó sivatagba – Sanghajból és Los Angelesből keverték ki –, ahol harag és háborúskodás nélkül élnek a lakók, ezek a látszólag nyitott, hónaljig felrántott gatyás valójában saját, gépeik meghatározta világukba rémületesen bezárt emberek.

Rejtett tartalom Login vagy Register hogy megtudd nézni a filmet. Jöjj hát, szeretettel várlak! Mert ugye te is tudod? Aki ismeri a célt, az megtalálja az utat is! Bejelentkezés avagy, Regisztráció után nincs olyan amit nem látnál! Ha valami elnyerte a tetszésed, szólj hozzá, írd ki magadból amit gondolsz, amit érzel! Nabucco voltam. Hungary in the heart of Europe. I live in Győr

Az utópiák szerzőinek legfontosabb motivációja, hogy azt kívánják bizonyítani, az ember alaptermészetéhez tartozik a boldogságkeresés, és a boldogság megtalálásának a kor, melyben élnek, az akadálya. Az örömforrások hozzáférhetőbbé tétele után az ideális társadalomban élők legelsősorban is az unalommal küzdenek. Nincs ez másképp Jonze-nál sem: filmjének minden karaktere a boldogságért és az unalommal küzd. Ez a végsőkig technicizált világ kiszolgálja a fogyasztókat, akiknek szinte ölébe hullik minden, ám érzelmeikért, meg kell, meg kellene küzdeniük. Mi van, teszi fel a kérdést Jonze, ha már majd azért sem kell?

És ez a kérdés a film fő kérdése, amire a választ a végkifejlet hozza meg. Jonze mondanivalója sekélyes maradna, ha csupán a Technika hadúra ellen vonultatna fel seregeket: árnyaltabban és kevésbé észrevehetően indít támadást a túl-liberalizált, infantilizált társadalom ellen. Az ő világában már semmi szégyellnivaló nincs a szextelefonban, és azon sem hökken meg senki, hogy Theodore, a kissé félszeg főhős szabad estéit egy virtuális világban tölti, barátja egy káromkodó kis gnóm a zöldesen foszforeszkáló világból, és szerelmes lesz egy Operációs Rendszerbe.

Lassú internet, illetve nagyobb videónál előfordulhat, hogy a videóra másodpercet (esetleg egy kicsivel többet) is várnod kell, indítás után!..

Related Posts

Tags

Share This

Szólj hozzá!

You must be logged in to post a comment.